Védett bolt, patika, étterem és egyéb berendezések

A védetté nyilvánított, nyilvánosan is látogatható kereskedelmi egységekben, ill. egyéb a közönség által is hozzáférhető épületekben levő beépített, azaz az ingatlanhoz is kötődő berendezések több szempontból is különleges értéket képviselnek. Ezek nemcsak az adott üzleti tevékenység (patika, bolt, vendéglátás stb.) történetének emlékei, hanem iparművészeti alkotások, és egyúttal komoly helytörténeti értékkel is bírnak. A berendezések által kiszolgált üzleti vagy társadalmi tevékenység változó volta miatt ugyanakkor különleges veszélynek is ki vannak téve: a változó üzleti és egyéb igények ma már gyakran más, korszerűbb berendezések mellett folytathatók legkézenfekvőbben. A védett berendezések azonban különleges értéket is magukban hordoznak, melyek a bennük folytatott tevékenységnek is szerves részévé válhatnak és patinájuk révén komoly hozzáadott értéket is teremthetnek.
A védett berendezések új tulajdonosai, bérlői, használói – a korábbi tulajdonos mulasztása következtében – nem egyszer a berendezés védettségéről sem értesülnek, így annak átalakíthatóságát, pontosabban annak korlátait (előzetes engedélyhez kötött voltát!) sem ismerik. Ezen berendezések értékének és védettségének szélesebb körű ismerete hozzájárulhat azok megőrzéséhez, megmaradásához. (E tekintetben komoly szerepe lehet a helybeliek örökségtudatos viselkedésének is, hogy a védettségre mások figyelmét is felhívják.)
(A védettség fennállásáról, pontos kiterjedéséről kérelemre a hatóság nyilvántartási adatot szolgáltat, vagy hatósági bizonyítványt állít ki.)
Az alábbi táblázat nem tartalmazza azon berendezések adatait, melyek múzeumi kezelésben vannak (pl. patikamúzeumok).

Utolsó frissítés dátuma: 2017.06.23. 12:02:41
Fénykép Műtárgy-nyilvántartási azonosító Gyűjtemény-nyilvántartási azonosító Kategória: rendeltetés Kategória: tárgyfajta Jogi helyzet(ek) Alkotó(k) Megnevezés / cím Anyag Technika Méret(ek) Jelzés Leírás Védés időpontja Eljáró szerv neve Eljáró szerv ügyszáma Letöltés
323069 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; VILÁGÍTÓ ESZKÖZ neonreklám VÉDETT gyártó: Fővárosi Neonberendezéseket Gyártó Vállalat "Ne szemeteljen! Segítse munkánkat." neonreklám (Budapest) üveg, fém öntött, húzott magasság: 4.00 m; szélesség: 20.00 m Nyilvánosan is megtekinthető őrzési helye: 1122 Budapest, Magyar Jakobinusok tere 6. A tetőberendezések csoportjába tartozó fényreklám, mely az épület főpárkány-vonala fölött helyezkedik el és magassága a héjazat magasságáig terjed. A köz- és népnevelő reklám felirata: „NE SZEMETELJEN! / SEGÍTSE MUNKÁNKAT / FŐVÁROSI KÖZTERÜLET-FENNTARTÓ ZRT”. A reklám bal oldalán, egy kb. 4 méter átmérőjű körben elhelyezve látható Budapest főváros címere, alatta a vállalat kezdőbetűiből álló cégrövidítés, „FKF ZRT”, legalul pedig a cégalapítás évszáma, „1895”. A szöveg fémbetűs alátétes szabvány blokk felirat, kontúros formakövetéssel. A fényreklám az 1970-es elkészítése óta több ízben is át lett alakítva, a cég, illetve a főváros életében bekövetkezett változások miatt (új városcímer, cégnév). 2016.11.30 Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda 401/1256/6/2016 Pdf Html
323126 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; VILÁGÍTÓ ESZKÖZ neonreklám VÉDETT készítő: NEON Reklám és Villamossági Szövetkezet (Budapest) Az egykori Kis Berlin eszpresszó önkiszolgáló bisztró fényreklámja, 1965 (?) (Budapest) üveg magasság: 6.00 m; szélesség: 2.00 m Nyilvánosan is megtekinthető őrzési helye: 1055 Budapest, Szent István krt. 13. Az egykor itt, , a körút és a Honvéd utca sarkán 1965-ben Kis Berlin eszpresszó néven megnyitott önkiszolgáló étterem fényreklámja. Az önkiszolgáló étterem, tálcát és ridikült is a kezében tartó fiatal női vendégét mutató neon a fal síkjára merőleges, felirat nélküli, mindkét oldalra világító fényreklám, figurális kompozícióval, szabadon szerelt díszcsövekkel ellátva. 2016.08.24 Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda 401/1314/3/2016 Pdf Html
71946 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; VILÁGÍTÓ ESZKÖZ neonreklám VÉDETT készítő: NEON Reklám és Villamossági Szövetkezet (Budapest) "Tik-Tak" neonreklám (Budapest) üveg, bádog festett magasság: 1.00 m; szélesség: 3.00 m Nyilvánosan is megtekinthető őrzési helye: 1126 Budapest, Böszörményi út 17/c. Homlokzatra szerelt, fémbetű alátétes, egyedi blokk feliratú, idomvas alátétes, figurális óra motívummal ellátott fényreklám. Jellegzetessége az óra, melynek ingája különböző fázisokban kapcsol ki és be, így azt a hatást keltve, mintha az óra mozogna. A „kakukkos” óra motívum egyszerű, de figyelemfelkelő, bádog alapja festett, csupán a körvonal kiemelésén található fénycső. 2016.06.25 Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda 401/1266/2/2016 Pdf Html
300195 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; VILÁGÍTÓ ESZKÖZ neonreklám VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES tervező: Rákos Pál (Budapest, 1897 – Budapest, 1956);kivitelező: Székely Béla;gyártó: Haas és Somogyi Vasszerkezeti Gyár Rt. (Budapest) ERMA Lakástextil Áruház portálja (Budapest) beton, fém, műkő, üveg Nyilvánosan is megtekinthető őrzési helye: 1066 Budapest, Teréz krt. 4. Modern stílusú, a saroképületből adódóan lecsapott sarkú portál. A portált vasbeton lemezpárkány és műkő keret választja el a homlokzat többi részétől. Alapsíkja rózsaszín műkő, lábazata fekete, a kirakatok alatti rész és a kapukeret világosszürke műkő. A préselt fémvázú kirakatszekrények sarka lekerekített, szemmagasság fölött páros vízszintes osztással. A sarokkirakat három hatalmas üvegsíkját az átfordulásnál csupán egy-egy karcsú függőleges borda tartja. Az előcsarnokba, melyből tágas ablakokon mindkét kirakatba jól be lehet látni, széles kapu vezet. A cég nyomtatott nagybetűs feliratát a bejárat fölött és a lecsapott sarkon helyezték el. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) ERMA Lakástextil Áruház portálja (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 306192) 2) ERMA Lakástextil Áruház neonreklámjai (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 321596) 2015.12.03 Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda 401/609/6/2015 Pdf Html
85292 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY portál VÉDETT művész: H. Ráhmer (Rahmer de Nagay) Mária (Hartmann Lászlóné, Nágay Tiborné) (Budapest, 1911 – Toronto, 1998) (?) Üzlet bejáratának kapubéllete (Budapest) kerámia mázas magasság: 280.00 cm; szélesség: 60.00 cm A bal oldalon, lent balra, az alsó sor 2.,3., és 4. csempéjén sárga-fehér szalagban hiányos felirat vörössel:(...) 5-46 szám minden bizonnyal a készítés éveire, 1945-1946-ra utal. Nyilvánosan is megtekinthető őrzési helye: 1055 Budapest, Szent István krt. 21. A vörös mészkővel keretelt bejárat két oldalán, az ívelt falszakaszon 19×4 db (bal oldal), illetve 20×4 db (jobb oldal) domborművű színes-mázas kerámialapból összeállított figurális jelenet látható. Mind a bal, mind a jobb oldali egység egymás fölött öt-öt jelenetet ábrázol. A bal oldal jelenetei alulról fölfelé: 1. építkezés ábrázolása -- három alakkal; falat rakó kőműves, maltert keverő férfi, nő kezében vödörrel, a háttérben jobbra toronyházak; 2. gyümölcsfa mellett ülő, a kezében tartott könyvet olvasó nő, mögötte kalapot viselő férfi, kezében kihajtott tekercs, a fa mellett kosárban gyümölcsök.; 3. aratás jelenet -- felgyűrt ingujjú gabonát kaszáló legény, mellette kezében aratókorsót tartó menyecske, fent két madár; 4. fa mellett álló, mandolinon játszó ifjú, mellette a dallamot hallgató leány ül; 5. terített asztal mellett lócán ülő parasztok, az asztal mellett csípőre tett kézzel menyecske áll, az előtérben vörös korsó. A jobb oldal jelenetei alulról fölfelé: 1. fa előtt terített asztal mellett ülő fiú és lány, az asztal mellett kezében kenyeret (?) tartó nő áll; 2. jobbra támlásszéken ülő mandolinon játszó fátylat viselő nő, mellette tárogatón (?) játszó ifjú áll, balra két magas, torony-szerű egzotikus épület; 3. királyné kezében könyvvel, mellette és előtte két kislány a kép alatt felirat vörössel, kézírással ...egyszer volt..., a háttérben rács színes madárral; 4. fa ágain vörös szívekkel a fa mellett furulyát (?) tartó kalapos ifjú áll, mellette lány ül, kezében könyv, a fa mellett virágokkal megrakott kosár, a háttérben vár körvonala; 5. kikötő, a vízen gőzhajó, a partról matróz mutatja a hajót a mellette ülő leánynak. Mind a bal, mind a jobb oldalon a felső képek elnagyoltak, a plasztika kevéssé emelkedik ki az alapból. Az üzlethelyiségben már 1945 előtt is papírüzlet működött (Gárdolyi Ferenc papírszaküzlete). Az 1949-ben alakult Állami Papír és Írószer Vállalat, később Fővárosi Kultúrcikk Kiskereskedelmi Vállalat 503-as üzlete kapta meg a Szent István tér 21. szám alatti üzlethelységet. 2010.10.04 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgyfelügyeleti Iroda 401/183/013/2010 Pdf Html
618 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES művész: Sidlovits (Sidlovics) Kálmán (Szepesteplic, 1874 – ?, 1958);készítő: Rainer Károly és Fia (Szeged) Széchenyi Gyógyszertár berendezése (Szeged) tölgyfa, réz, márvány faragott, esztergályozott, domborított Nyilvánosan látogatható őrzési helye: 6720 Szeged, Horváth Mihály utca 9. A szegedi Széchenyi Gyógyszertár (korábban Gyógyszertár a Szentháromsághoz, majd Leinzinger Gyógyszertár) mint üzleti vállalkozás 1831-től működik, többszöri tulajdonos- és helyváltoztatással. A patika utoljára 1914 januárjában költözött mai helyére, a Takarékpénztár akkor újonnan épült bérpalotájába. Ezekben az időkben tulajdonosa Leinzinger Gyula volt, aki hosszú ideig, 1895-től 1938-ig gyakorolta tulajdonosi jogait. A patika alaprajza egyedi és különleges: utcafronti része félköríves, amely az épület belseje felé laposszögű háromszög-formában végződik. Ez az egyedi alaprajz új bútorzatot kívánt, ami formájában alkalmazkodik a térbeli sajátosságokhoz. Leinzinger Gyula a szegedi Rainer cégtől rendelte meg a patika berendezését. A patika belső terében galéria kapott helyet, amely az alaprajz belső, épület felőli oldalának háromszög-lezárásához igazodik. A gyógyszertár árukiadó (officina) helyiségéhez még több patikai helyiség csatlakozik: vényező, laboratórium, iroda és több raktár. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Sidlovits (Sidlovics) Kálmán; Rainer Károly és Fia (Szeged): Szekrénysor (az officina terének oldalfalait fedi)(műtárgy-nyilvántartási azonosító: 84103); 2) Sidlovits (Sidlovics) Kálmán; Rainer Károly és Fia (Szeged): Ajtó (2 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 84104); 3) Rainer Károly és Fia (Szeged): Táraasztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 84105); 4) Rainer Károly és Fia (Szeged): Vitrin (4 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 84106); 5) Rainer Károly és Fia (Szeged): Hügieia-mellszobor (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 84107); 6) Rainer Károly és Fia (Szeged): Aszklépiosz-mellszobor (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 84108); 7) Rainer Károly és Fia (Szeged): Kerek asztalka (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 84109); 8) Rainer Károly és Fia (Szeged): Csigalépcső (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 84110); 9) Rainer Károly és Fia (Szeged): Szekrénysor (galéria falait fedi) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 84111); 10) Rainer Károly és Fia (Szeged): Szekrénysor (vényező oldalfalait fedi) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 84112); 11) Rainer Károly és Fia (Szeged): Szekrénysor (vényező galériájának oldalfalait fedi) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 84113). 2009.09.04 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgyfelügyeleti Iroda 401/805/2/2009 Pdf Html
642 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Aranykígyó-Szporny Gyógyszertár portálja és berendezése (Hódmezővásárhely) Nyilvánosan látogatható őrzési helye: 6800 Hódmezővásárhely, Károlyi u. 3. Részei: portál, állványzat, táraasztal, kerek asztal, árukiadó pult A hódmezővásárhelyi Aranykígyó - Szporny Gyógyszertár jogelődje az 1894-ben, id. Késői István gyógyszerész által alapított Kereszt Gyógyszertár, amely 1904-től működött a jelenlegi helyén. A ház, amelyben a patika helyett kapott id. Késői István tulajdona volt, így egy épületben volt a patikuslakás és a gyógyszertár. A patikaberendezés az 1880-as években, a portál az 1900-as évek elején készült. A patikát 1950-ben államosították. 1996-ban vásárolta meg új tulajdonosa, ekkor kapta az "Aranykígyó" nevet. Ebben a korszakban többféle stílus érvényesült párhuzamosan a bútorművészetben. A hódmezővásárhelyi patikabútor neoreneszánsz jellegzetességeket visel magán, a historizáló eklektika jegyében. A bútorok tervezése és kivitelezése magas színvonalú, a mezővárosi polgári igények minőségi követelményeinek kíválóan megfelel. Szép példája a 19-20. század fordulóján még érvényesülő historizáló stílusnak, amely korábbi művészeti irányzatok elemeiből építkezett. 2009.06.03 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgyfelügyeleti Iroda 401/733/1/2009 Pdf Html
576 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; szoba berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Az egykori budapesti Sorg villában található vendéglakás népies berendezése (17 tétel), 1930-as évek fa faragott, esztergályozott, festett A bútorzat egyes darabjain olvasható feliratok. Kétajtós szekrényen: " Anno 1894 Antal/Rozália Téka: "Anno 1871 Tamás A lábakon álló fölül zárt polc: "Anno 1862 Lajos/Clementina" Deszkatámlás festett szék: "1894 Antal/Rozália" Deményfa szék: "1867" Pad: "Anno 1825 Anna/Alajos" A sarokpadból átalakított kanapé támláján: "Péter/Katalin" A népies, hartai stílusban kialakított enteriőrt kifejezetten a jelenlegi helyiségbe, lakrészbe tervezték. A belső téralakítás és bútorzat összhangja, a faragott díszgerendák és oszlopok dekoratív célú, falsíkokba való beépítése, ill. az ajtók és az ablak bútorokhoz szabott stílusos kialakítása mind ezt mutatja. A két szekrény között helyezkedik el az egyedi méret szerint készült kanapés ágy kihúzható, ágyneműtartó fiókokkal. A berendezés további darabjai: 1db kétajtós szekrény, 1db keményfa lapú asztal, 1db kárpitozott kanapé, 2db kárpitozott szék, 1 db pad, 3db deszkatámlás szék, 1 db zárt falitéka, 1db tükör, 1db felül zárt, 1db lábakon álló polc, 1db könyvespolc, alsó részén hozzáépített szekrényekkel, valamint 1db menyasszonyi láda alkotja. Ideszámíthatók még az épületasztalos elemek is: a díszgerendák és az ágyfülke két faragott oszlopa, valamint a két, festett betétű (bejárati, fürdőszobai) ajtó faragott tokkal, illetve az ablak faragott kerete. Az együttes eredeti tartozékát képezi még egy kovácsoltvas csillár és egy falilámpa. (A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 79177- 79186,79188-79190,79192-79195.) A bútorzat legtöbb darabja eredeti, a hartai falusiak által használt, még elsődleges közegében fellelt tárgy: a kétajtós szekrény, a téka, a lábakon álló fölül zárt polc, a deszkatámlás festett szék, a keményfa szék, a pad és a sarokpadból alakított kárpitozott kanapé támlája. Ezek festése, ornamentális részletei, a rajtuk található feliratok már átdolgozottak. Arra törekedtek, hogy a szobához alakított új elemeket ugyanebben a hartai stílusban fessék meg. Az ágyfülke faborítására a virágozás mellett, a kétajtós ún. linzi típusú szekrény lovast ábrázoló figurális motívumát vitték fel. Az asztal keretét és lábait népies módon, a hartai festőstílus színeivel és díszítményvilágát alkalmazva dekorálták, csakúgy, mint a fürdőszobaajtó betéteit. Az enteriőrt egykor ifjú Sorg Antal (1895 – 1978), id. Sorg Antal (1868 – 1948) kőbányai nagyvállalkozó, a Sorg Antal Építőipari Rt. alapítójának a fia rendelte meg. 2007.04.11 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgyfelügyeleti Iroda 401/10/2/2007 Pdf Html
596 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; lépcső MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES gyártó: Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt. (Budapest – Kőbánya);gyártó: Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Rt. (Budapest);készítő: Ismeretlen A budapesti Operaház szinpadi öntöttvas körlépcsői (2 db), 1880 körül vas öntött A budapesti Operaház II. és III. szintje között, az egykori (1912-ben elbontott) hidraulikus színpadi szerkezetek összekötése céljából épültek. A lépcső korlátját függőleges, kannelúrázott pálcatagok tartják, a függőleges és átlós tagozatok csomópontjában, hengeres összekötő elemen rozetta-dísz. 2007.04.04 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgyfelügyeleti Iroda 401/608/2007 Pdf Html
120 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; cukrászda berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Gerbeaud Cukrászda berendezése (Budapest) Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1051 Budapest, Vörösmarty tér 7-8. Alapítva: 1858, alapító: Kugler Henrik (Sopron, 1830 – Budapest, 1904). A cukrászda a József nádor téren üzemelt, 1870-ben költözött mai helyére. Kugler Henrik 1882-ben ismerte meg Párizsban Gerbeaud Emil (Carouge, 1854 – Budapest, 1919), akit Budapestre hívott, és aki 1884-től az új tulajdonos lett. A cukrászda mai arculatát az 1910-es évi nagy felújítás során nyerte. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Kis szalon, 2) "Kanyar" és "Emesz", 3) Nagy szalon, 4) Zöld terem, 5) Dohányzó, 6) Kis-üzlet, 7) Asztalok. 2006.02.23 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgyfelügyeleti Iroda 401/361/2006 Pdf Html
71947 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; VILÁGÍTÓ ESZKÖZ neonreklám VÉDETT készítő: NEON Reklám és Villamossági Szövetkezet (Budapest) "Kiskakukk Étterem" neonreklám (Budapest) horgany lemez, üveg festett, színezett magasság: 2.50 m; szélesség: 2.50 m Nyilvánosan is megtekinthető őrzési helye: 1137 Budapest, Pozsonyi út 12. Az 1913-ban alapított Kiskakukk étterem neonreklámja. A népi motívumot alkalmazó fényreklám bádogalátétes figurális kompozíció, a fal síkjára merőleges. Mindkét oldalra, főirányba világító kivitel, melynél mind világító, mind nappali hatásban a két oldal jól felismerhető. A szabadon sugárzó alátét fest eredetileg színesre festett (zöld, piros, fehér). A tervező az étterem nevére helyezte a hangsúlyt, a tagolást színekkel jelezte, ezért a Kiskakukk cső üvege anyagában rubin színű, ugyanilyen színű a kakukkmadár csőrében tartott szív is. A neoncső többi része bevonatos, opálos-fehér cső. A felirat egyszerű, nyomtatott betűkből áll. A bádogtest konzolosan van rögzítve a falhoz. A konzolban elrejtve kerültek elhelyezésre a szükséges kiegészítő elemek, mint a transzformátor vagy a vezetékek. 2005.11.10 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgyfelügyeleti Iroda 401/1330/2005 Pdf Html
548 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen magyar;készítő: Ismeretlen Az egykori pesti fő- és reáliskola eredeti berendezésének bútorai Az egykori pesti (Reáltanoda utcai) fő- és reáliskola eredeti berendezésének bútorai a 19. század – 20. század eleje közötti időszakból. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Könyvszekrény, 1800 körül (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 68830); 2) Üveges szekrény (19 darab), 1860 körül (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 68832); 3) Üveges szekrény (5 darab), 1850-es évek (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 68836); 4) Pad, 1900-as évek eleje (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 310068). 2005.04.15 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgyfelügyeleti Iroda 401/356/2005 Pdf Html
191 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen;készítő: Ismeretlen Szűz Mária Isten Anyja Patika berendezése és portálja, 1849 (Budapest) fa, topolyagyökér borított Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1051 Budapest, Hercegprímás u. 21. A patikát 1849-ben alapította Holly János, a berendezés is ekkor készült. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Állványzat (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25426); 2) Táraasztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25428); 3) Pénztárasztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25434); 4) Szűz Mária, Magyarország védasszonya (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25435); 5) Íróasztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25436); 6) Asztal, laboratóriumi (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25438); 7) Szekrény, beépített (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25439). 2004.09.14 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest Fővárosi Iroda 460/2677/1/2004 Pdf Html
297 HASZNÁLATI TÁRGY; MUNKAESZKÖZ; GÉP, MŰSZER, MESTERSÉGTÁRGY domborító gép MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen;gyártó: Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár (Budapest);gyártó: Vulkán Gépgyár és Vasöntöde Rt. (Budapest) Jelvénykészítő műhely és üzlet (Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár, Budapest) Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1072 Budapest, Király utca 27. A tárgyegyüttes három részből áll: 1) A jelvényüzlet bútorzata; 2) A jelvények gyártására használt gépek (3 db); 3) Jelvénygyűjtemény (3390 db); A tárgyegyüttes részletes leírása: 1) A jelvényüzlet bútorzata (készült 1906-ban): A Kazinczy utcai üzlet a mainál nagyobb helyiségben volt, ahol valószínűleg a falak mentén körben, esetleg „U” alakban feketére festett sima tömör fa tolóajtós és üveges szekrények helyezkedtek el, előttük egy vagy több pulttal. A jelenlegi, Király utcai helyiségbe, csak egy kisebb eladóteret magába foglaló részlet került át, illetve a mögötte lévő raktártérbe egy tömör tolóajtós szekrénysor helyezkedik el. Az jelenlegi eladótér bútorzata: A bejárati ajtó mellett, jobb oldalon egy 300 cm hosszú (magasság: 215 cm) sima, festett, alsó harmadában fa tolóajtós, fölötte üveges szekrény áll egy ajtóval, melyet egyszerű faléc rácsozat díszít. Középen hasonló tolóajtós, illetve vitrines szekrény helyezkedik el (hosszúság: 200 cm) egy, az előbbivel azonos ajtóval. A bal oldali fal előtt egy 69 cm széles üveges vitrin áll. Az üveges vitrinekben (textília alapon) láthatók sűrűn elhelyezve a jelvények. A bejárat mellett, az utóbbira merőlegesen elhelyezve áll a pult (hátul polcos, egy fiókkal) Mérete: 290×58×85 cm. A pult fedőlapjának elülső szélén és két rövidebb oldalán egy fakonzolos és párkányos dróthálós mellvéd (ún. kármentő) magasodik (magasság: 57 cm), középen ablaknyílással. A berendezéshez egy kis fiókos éremszekrény és két kisebb páncélszekrény. 2) A jelvények gyártására használt gépek (3 db, készültek a XIX. és XX. század fordulóján): 2.1) Frikciós, dörzskerekes, kéttárcsás, orsós, öntvénytestű kivágó gép: Jelzés a gép testébe beöntve: Vulkán-Budapest. Méret: 140×70×190 cm, súlya kb. 550 kg. A tűzzománc gyár, a gépet 1912-ben vette át jegyzőkönyvileg (A gyártó 1890 és 1929 között működött Budapesten). A gép verőtőkével működő, formázó, sajtoló gép volt. 2.2) Ellensúlyos, kézi karral működtethető, állványos, orsós, öntvénytestű sajtoló-kivágógép: Jelzés a gép alján: Vulkán-Budapest. A gép mérete: 140×50×100 cm, súlya kb. 300 kg. 2.3) Asztali, kézi karral működtethető domborító, orsós, öntvénytestű gép: A gép gyártójának neve nincs feltüntetve. A gép mérete: 90×45×70 cm, súlya kb. 150 kg 3) Jelvénygyűjtemény (összesen 3390 db): Az üzem alapításától kezdődően készített megőrzött mintapéldányok, melyek a berendezés vitrineiben kerültek elhelyezésre. A fennmaradt több száz jelvény különféle technikával készültek: zománc, hidegzománc (műgyanta főleg az 1945 utániak) és zománcnélküliek. A jelvények témájukat tekintve igen változatosak: szép számban találunk közöttük iskolajelvényeket; különféle turista-, egylet- és egyesületi jelvényeket, valamint dalárdák és ipartestületek jelvényeit. 2003.12.10 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest Fővárosi Iroda 10030/13349/2003 Pdf Html
265 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; terem berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES alapító: Magyar Villamosművek Országos Szövetsége;tervező: Zipernovszky Ferenc (Budapest, 1883 – Budapest, 1957) Tungsram Világítástechnikai Állomás – Fényarchitektúra terem és világítási bemutató berendezés (Budapest) A Tungsram cég 1927-ben, Budapesten kialakított Világítástechnikai Állomásának berendezése. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Az általános világítás módjait bemutató berendezés, mely a világítási módok összehasonlítására és relatív hatásfokuk bemutatására alkalmas. Az 1930 januárjában kialakított berendezés építészeti, gépészeti és villamos tervezési, kivitelezési megoldások összességéből áll. A berendezés a) közvetlen b) szórtfényű c) közvetett d) elhanyagolt állapotú általános világítás bemutatására épült. Az összehasonlító bemutatásra úgy vált alkalmassá a berendezés, hogy az egyes világítási módokat reprezentáló - azonos fényáramú forrásokat alkalmazó - lámpatesteket képes a térnek ugyanabba a pontjába helyezni. A bemutatónak ez a megoldása akkor és azóta is egyedülálló Európában. Részei: - Álmennyezet (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 23948), - Lámpatartó szerkezet (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 24086), - Drótkötélrendszer (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 24088), - Felvonószerkezet (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 24098), - Elektromos vezérlés (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 24102), - (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 23948). 2.) Zipernovszky Ferenc (Budapest, 1883 – Budapest, 1957): Fény-architektúra terem, 1936. A terem célja bemutatási lehetőséget biztosítani a fény térformáló hatásainak bemutatására különféle építészeti és világítástechnikai vonatkozásokban. A bemutató 25 világítástechnikai megoldás együttese. Értékét növeli, hogy a világítások általában több fokozatúak lehetőséget adva ezzel a hatások egymásraépülésének, a fény-árnyék és a kontrasztviszonyok vizsgálatára. A világítási berendezés 40 kapcsolós központi tábláról vezérelhető. (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 24122) 2002.07.18 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - [regionális iroda – JAVÍTANDÓ ADAT!] 10030/134/2002 Pdf Html
92 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; üzlet berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES kivitelező: Fischer Bernát és Fia Asztalosáru-gyár;kivitelező: Sóty Zoltán (Tarnaerk, 1884 – 1969, Budapest);tervező: Forgó Gábor (belsőépítész, 20. század első fele);készítő: Ismeretlen Az egykori Brammer-üzletház berendezése, kirakatrendszere és portálja (Budapest) diófa, cseresznyefa, üveg, mahagóni, réz intarzia Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 20. Alapítás: 1924, alapító: Brammer Ödön Miksa (? – 1945). A belvárosi Petőfi Sándor és Régiposta utca sarkán álló üzlethelyiség berendezésének tervezője Forgó Gábor, a portál kialakítását Bloch Leó és Holitscher Róbert építőmesterek cége készítette, az asztalokat dió, a foteleket cseresznyefából készítette a Fischer Bernát és Fia Asztalosáru-gyár, lakatosmunkák Sóty Zoltán munkái. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) A portál kirakatrendszere mindkét utca felé a falpilléreknek megfelelően 4-4 rekeszre oszlik félköríves lezárással, rézsútos sarokbejárattal, valamint a Petőfi Sándor utcai oldalon levő bejárati ajtóval. A kirakat rekeszei belül a belső kialakításhoz illeszkedő, díszített táblabetétesek, padlózatuk intarziás. Kívül üvegezett, profilált márvány talapzattal illetve kereteléssel, kettős álpillérekkel, a bejáratnál a lábazati mezőkben "BA" monogrammal. 2) Az eladótér a Petőfi Sándor és a Régiposta utcára nyíló "L" alakú, belső pillérekkel tagolt helyiség, egységes, ajtó és ablak- osztásokkal megszakított, és díszített Chippendale stílusú mahagóni falburkolattal. A belső falfelületeken árutartó polcrendszer fut végig, hornyolt keskeny pillérekkel tagolva, közben (földszinti) irodahelyiség befoglalva, valamint a Régiposta utcai traktus végén, galérián levő, ablakokkal és réz rácsokkal elválasztott második irodahelyiség. A polcrendszer felett félkörívek sora, alattuk egy-egy kartusos tábla. Az ajtók (szárnyas raktárajtó, irodaajtó) plasztikus díszítésű réz fogókkal illetve kilinccsel díszítettek. 3) Mennyezete teknőboltrendszerű, többrekeszes, geometrikus, növényi és figurális stukkódíszítéssel. A mennyezeten 6 darab kerek, egy ovális üvegcsillár, valamint a boltozatok közti középgerendázaton 4 darab kisebb hasonló világítótest. A két középpilléren 4-4, összesen 8 darab kétkarú réz faliégő. 4) Mozgatható bútorok: a pultok, faragott, ívelt lábú, fiókos asztalok, alul a talppárkányon gömbfejű rézrudacskákkal (1 db zárt pult (kerülete: 87x406 cm; 6 db nyitott pult (kerületük: 80x550, 78x205, 78x205, 85x588, 85x647, 86x745 cm; 1 db rácsos oldalú pult, kerülete: 95x409 cm és 1 db pénztárpult 136x69x292 cm) valamint 9 db támlásszék (M.: 96 cm, Sz.: 49 cm). 2001.07.19 Kulturális Örökség Igazgatósága 3448/2001.KÖI (10-192) Pdf Html
136 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; terem berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES kivitelező: Thék Endre Bútor- Zongora és Épületmunkák Gyára Rt. (Budapest) A budapesti Károlyi-Csekonics palota halljának berendezése, 1881 fa festett Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1088 Budapest, Múzeum utca 17. Az ifj. Ferdinand Fellner (Bécs, 1847 – Bécs, 1916) és Hermann Helmer (Harburg an der Elbe, 1849 – Bécs, 1919) építésziroda által tervezett épületet gróf Károlyi Istvánné Csekonics Margit (Buda, 1848 – Budapest, 1936) építette 1881-ben. Az Országos Műszaki Könyvtár 1956-2001 között működött benne, ezt követően a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ használta, majd 2011 januárja óta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó Wekerle Sándor Alapkezelő használatában van, és a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnak ad otthont. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: A 11,5x14,5 m-es, üvegezett tetejű, két szint magasságú központi csarnokot északi, keleti és déli falán U-alakú galériával, a nyugati oldalon íves, szabadon álló falépcsővel kialakított terem falait tölgyfából faragott burkolatok, oszlopok, rácsok, aranyozott fém világítótestek gazdagítják. A terem északi (Múzeum utca felőli) falának két sarka lemetszett, a fal közepén ívelt zárású, üvegezett, kétszárnyú ajtó (szélesség: 175 cm), a lemetszett sarkokon egy-egy zárt, kétszárnyú ajtó, a szemben levő (déli) falon három, íves zárású ajtónyílás. Baloldalon egy-egy csavart oszlop között a csatlakozó helyiségbe vezető átjáró későbbi kétajtós lezárással, kétoldalt egy-egy kétszárnyú, zárt ajtó (szélesség: 155 cm). A galéria faszerkezetét faragott sárkányalakos konzolok, a bejáratnál két kompozit oszlop tartja; a bejáratnál és az átjárónál egy-egy hatlángú, csillár, körben 6 db négylángú falikar. A baloldali (nyugati) falon az emeletre vezető lépcső közepén elől ívelt kialakítású pihenőrésszel csatlakozik a falhoz, melyet két csavartoszlop támaszt alá, korláton címer, a falon gazdagon faragott bélletű, oromzatos ülőfülke (magasság: 454 cm, szélesség: 189 cm) paddal. 2001.05.23 Kulturális Örökség Igazgatósága 2453/2001.KÖI (10-86) Pdf Html
86 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; fogorvosi rendelő berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES tervező: Kozma Lajos (Kiskorpád, 1884 – Budapest, 1948);kivitelező: Fodor József m. kir. udvari műbútorgyár;kivitelező: Fischer Testvérek Üvegcsiszoló- és Tükörgyár Rt. (Budapest);kivitelező: P. Szabó Éva (Budapest, 1910 – Budapest, 1996) Dr. Simon Béla egyetemi tanár fogorvosi és szájsebészeti rendelőjének berendezése, 1931 DR. Simon Béla (Nagyszeben, 1892 – Budapest, 1965) fogorvos-professzor számára, Kozma Lajos (Kiskorpád, 1884 – Budapest, 1948) által tervezett fogorvosi rendelő (fogadószoba, várószoba, rendelő és konzultációs szoba) berendezése 1931-ből (összesen 35 tétel). A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Fogadószoba részei: - Bejárati ablak (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1143), - Kézmosó-öltöző fülke (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1144), - Függöny, 3 db (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1148), - Ruhatár-fülke (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1149), - Beépített szekrény (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1150), - Íróasztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1151), - Karosszék (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1152); 2) Várószoba részei: - Sarokgarnitúra (4 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1153, 1154, 1155, 1156), - Alacsony polcos szekrény (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1158), - Tükör (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1159), - Falikar (4 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1160), - Mennyezetvilágítás (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1161), - Ablak (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1162); 3) Rendelő részei: - Sarokasztalka (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1163), - Asztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1164), - Szekreter (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1165), - Karosszék (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1166), - Ülőke (2 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1167), - Műszerszekrény falak (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1168), - Vitrin (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1169), - Mosdófal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1170), - Sterilizáló (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1171); 4) Konzultációs szoba: - Szekrényfal beépített heverővel (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1172), - Kétajtós szekrény (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1173), - Heverő (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1174), - Alacsony szekrény (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1175), - Ablak alatti rács (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1176), - Kerek asztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1177), - Karosszék (3 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1178), - Függöny (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1179), - Függönytartó karnis (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1180), - Csillár (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 1181). 2001.01.30 Kulturális Örökség Igazgatósága 433/2001.KÖI (10-38) Pdf Html
20 DOKUMENTÁCIÓ; ÍROTT / NYOMTATOTT (KÉZ- ÉS GÉPIRAT); EGYÉB DOKUMENTÁCIÓ leltárkönyv VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES tervező: Weber Antal (Pest, 1823 – Budapest, 1886) (?);készítő: Ismeretlen Az egykori "Egyetem Természetrajzi Múzeuma" ásványtani gyűjtemény berendezése, 1883-1886 (Budapest) fa, vas flóderozott, festett Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Ásványtani Tanszék („ELTE TTK Természetrajzi Múzeum”), 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c. Az Ásványtár berendezése 1883-1886 között készült, minden valószínűség szerint a bútorzatot befogadó belvárosi Múzeum körúti egyetemi "Természetrajzi épület" tervezője Weber Antal (Pest, 1823 – Budapest, 1886) építész neoreneszánsz ízlésű rajza után. Jelenlegi helyére, a lágymányosi egyetemi épültbe az Ásványtani Tanszék 2001-es átköltöztetésekor került. Fenyőfa, faerezetet utánzó festéssel (flóderozással), esztergályozott, faragott díszítéssel, öntöttvas lépcsőkkel, korlátokkal, konzolokkal, réz fogantyúkkal. A berendezést hossznégyzetes, két szintet átfogó terembe építették, melynek keleti oldalán 7 félkörös zárású, a berendezésnek megfelelő kazettás bélletű ablaknyílás, a két rövid falon az alsó szinten 1-1 kétszárnyú ajtó van. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Háromszintes polcozat (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 606); 2) Üvegezett tárolószekrény sorozat (6 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 608); 3) Fiatal férfi antikizáló mellszobra (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 609); 4) Fiatal nő antikizáló mellszobra (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 611); 5) Fiatal férfi antikizáló mellszobra (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 612); 6) Gyermek antikizáló mellszobra(műtárgy-nyilvántartási azonosító: 613); 7) Fiatal nő antikizáló mellszobra (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 614); 8) Asztaltárló sorozat (11 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 615); 9) Íróasztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 616); 10) Hátasszék (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 617); 11) Asztal sorozat (5db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 618); 12) Kis sarokszekrény (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 619); 13) Fiókos szekrény (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 620); 14) Obeliszk (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 621); 15) Díszurna (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 622); 16) Kínai figura (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 623); 17) Szentmiklósi Szabó József, az Ásványtár egykori professzorának doktori oklevele (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 624); 18) Földgömb (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 625); 19) Katalógus sorozat (4 kötet) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 626); 20) MINERALIEN, Fauser Antal (Anton) (Buda, 1810 – Budapest, 1883) gyógyszerész, mineralógus ásványgyűjteményének leltárkönyve, Pest, 1857 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 627); 21) MUSAEI MINERALOG. UNIV. PESTIN. INVENTARIUM, 1-9. kötet, Pest, 1860-1861 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 628). 2001.01.18 Kulturális Örökség Igazgatósága 217/2001.KÖI (10-15) Pdf Html
300013 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; üzlet berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, MŰEMLÉK TARTOZÉK, ELTŰNT készítő: Ismeretlen debreceni (?) asztalos Csokonai (egykori Méliusz) Könyvkereskedés berendezése, 1918 (Debrecen) tölgyfa vésett, égetett Nyilvánosan is megtekinthető őrzési helye: Debrecen, Piac utca 45. Eredetileg az 1918-ban, a Piac u. 26. szám alatt megnyílt Méliusz Könyvkereskedés berendezése, valószínűleg helyi műhely munkája. A könyvesboltot 1961-ben átalakították, a berendezés megmaradt része 1962-ben került át jelenlegi helyére. A beszögelléssel tört "L" alakú üzlettérben a falak mentén az egész belsőben végigfutó egységes árutartó polcrendszer. Vízszintesen hármas tagolású, az alsó tagozat kissé előreugró. Függőlegesen válaszfalakkal osztott, melyeket az éleken keskeny rátét (hullámvonalakkal határolt) díszlécek és a párkányzaton karéjosan előreugró "oszlopfők" hangsúlyozzák. Az állványzatot fent egységes párkányzat zárja le szalagszerűen végigfutó leveles-indás vésett-égetett díszítéssel. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Ötosztatú állvány, 1918 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300532); 2) Egyosztatú állvány, 1918 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300533); 3) Ötosztatú állvány, 1918 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300534); 4) Háromosztatú állvány, 1918 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300535); 5) Ötosztatú állvány, 1918 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300536); 6) Ötosztatú állvány, 1918 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300537); 7) Ötosztatú állvány, 1918 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300538); 8) Falifogas, 1918 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300539); 9) Elárusító pult, 1918 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300540); 10) Pénztárpult, 1918 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300541); 11) Rövidpult, 1918 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300542); 12) Könyvesállvány, 1918 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300543); 13) Oszloplábas asztal, 1918 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300544); 14) Karosszékek (3 db), 1918 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300545); 15) Karosszékek (4 db), 1918 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300546); 16) Támlásszékek (4 db), 1918 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300547); 17) Könyvesszekrény, 1918 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300548); 18) Könyvespolcok (2 db), 1918 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300549); 19) Íróasztal, 1918 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300550). 1996.03.25 Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 82/1996 Pdf Html
193 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen;készítő: Ismeretlen Vöröskereszt Patika berendezése (Budapest) tölgyfa pác Nyilvánosan látogatható őrzési helye: 1062 Budapest, Andrássy út 84. A patikát 1882-ben alapította Schwarczmayer János, majd az állímosításig a Bayer család tulajdonában volt. Berendezése az alapításkor készült. A berendezés részei: állványzat, kis táraasztal (2 db), nagy táraasztal 1996.03.20 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár SOMKL 120/1996 Pdf Html
194 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Wekerle Patika berendezése, 1911 (Budapest) tölgyfa pác Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1192 Budapest, Kós Károly tér 2. A teret és az épületeket Wekerle Sándor (Mór, 1848 – Budapest, 1921) terveztette Kós Károllyal (Temesvár, 1883 – Kolozsvár, 1977), a patika 1911-ben nyílt meg a Pénzügyminisztérium tulajdonaként. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Állványzat: U alakú officina, sarkokon félköríves összekötés, középen oromzati díszben óra. Felül nyitott polcos, alul fióksoros. Rácsos üveg ajtókkal. Egységes stílusú sárgaréz zárpajzsokkal. (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25344); 2) Táraasztal: L alakban egybeépített két eredeti darab. (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25342). 1996.03.20 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár SOMKL 121/1996 Pdf Html
82 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Hungária Patika berendezése (Budapest) tölgyfa faragott, pácolt Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1027 Budapest, Frankel Leó út 17. (Betegápoló Irgalmas Rend Budai Háza kórház patikája) Alapítva: 1899, alapító: dr. Bekellay Ottó. Eredetileg az Erzsébet Királyné út 2., 1907-től Thököly út 87. szám alatt, majd 2000-ig a Róbert Károly krt. 62. alatt volt használatban. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) állványzat, 2) táraasztal, 3) kis táraasztalok (2 db), 4) pad, kis támlával, 5) asztalka, 6) puffok (2db). 1996.03.20 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár SOMKL 119/1996 Pdf Html
300015 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; üzlet berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES tervező: Füredi Béla (iparművész, 20. század első fele);készítő: Ismeretlen Az egykori „Szücs és Márkus csipke- és selyem-divatáruház” berendezése, 1930 körül (Budapest) tölgyfa lakkozott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 18. Az egykori „Szücs és Márkus csipke- és selyem-divatáruházat” Szücs Mór és Márkus Béla alapította 1912-ben. Egykori portálja megsemmisült. Megmaradt berendezése 1930 körül készült, az ismert iparművész tervező Füredi Béla tervei alapján. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Polcrendszer, 1930 körül (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300559); 2) Stukkó díszítés, 1930 körül (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300560); 3) Faborítás, 1930 körül (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300561); 4) Elárusító pult (5 db), 1930 körül (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300562); 5) Csomagoló pult (2 db), 1930 körül (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300563); 6) Pult, 1930 körül (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300564); 7) Oszlopos lambéria, 1930 körül (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300565); 8) Pénztárfülke, 1930 körül (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300566); 9) Mennyezet, 1930 körül (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300567); 10) Támlásszék (3 db), 1930 körül (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300568); 11) Portál (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300569). 1994.08.15 Iparművészeti Múzeum 222/94 Pdf Html
98 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; üzlet berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES tervező: Kende Ferenc (Zombor, 1894 – Budapest, 1961);készítő: Ismeretlen Az egykori Stühmer édességbolt berendezése (Budapest) diófa furnérozott, intarzia, üvegezett Nyilvánosan látogatható őrzési helye: 1114 Budapest, Bartók Béla u. 1. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) A téglány alakú eladótérben "U" alakú állványzat elől pulttal egybeépítve. A pult elülső oldalán fekvő nőalak Ámorral. 2) Középen és bal oldalt polcrendszer, jobb oldalt három oszloppal határolt két átjárat. A diófurnéros berendezés intarziás díszítésű. Az oszlopokon arabeszk motívumok. 3) A berendezés felett mélyen előreugró mennyezetig zárt galéria (jelenkori kazettás borítással), felvezető, diófurnérral szegett lépcsőzettel. 4) A lépcsők mellett kettős üveges vitrin. 1992.03.02 Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum MKVM:52/1992 Pdf Html
97 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; üzlet berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Az egykori Tusa trafik berendezése és portálja (Budapest) fenyőfa aranyozott, áttört, üvegezett A budapesti Első Pesti Hazai Takarékpénztár (Ybl-palota, 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 12.) épületében állt, egykori Tusa trafik berendezése és portálja. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Bejárati ajtó (portál): A bejárat kazettás kétszárnyas üveges ajtó, belül kis kirakatszekrénnyel. A portál kívül vaskeretes tokban, háromrészes, csuklós védőajtóval. 2) Állványzat: Az udvarról nyíló, téglány alakú helyiség "U" alakzatban elrendezett egységes faszerkezetes felépítésű állványzattal, elől az "U" két szára közé illesztett elárusító pulttal. Az állványzat két oldalán keskeny, magas üveges vitrinnel lezárt, függőleges osztatokkal tagolt, a polcsort kétoldalt két sorban négy-négy kis fiók szakítja meg. A függőleges osztat és a párkányzat találkozásánál aranyfestésű karéjos "fejezetek" találhatók. A középső állványzaton fent tükrös, lent áttört raktárajtó. 3) Pult: Az állványzat két végéhez illesztve egy háromkazettás, üvegezett tetejű pult, elülső oldalán aranyfestésű rátét-díszekkel. 1991.11.29 Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 239/1991. Pdf Html
148 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen;készítő: Ismeretlen Fasor Patika berendezése (Budapest) tölgyfa Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1068 Budapest, Lövölde tér 5. Alapítás: 1906, Hajdú József. A neoreneszánsz berendezés ebből az időből származik. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Állványzat (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25066), 2) Szélfogóajtó (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25080), 3) Táraasztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25075), 4) Táraasztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25078), 5) Asztalka (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25087), 6) Hygieia szobor (aranyozott gipsz) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25085), 7) Mozsár ütővel (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25093), 8) Gyógyszertári cukorkásüveg (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25082), 9) Gyógyszertári cukorkásüveg (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25091), 10) Porcelántégelyek oroszlános kartussal (3 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25099), 11) Nagy porcelántégelyek oroszlános kartussal (2 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25098), 12) Folyadéküveg oroszlános kartussal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25095). 1991.11.21 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár SOMKL 1389/91 Pdf Html
150 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen;készítő: Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete (Budapest) Fortuna Patika berendezése (Budapest) fa, topolyagyökér Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1077 Budapest, Dob u. 80. Alapítás: 1902. április 5., alapító: Schubert Arnold. A kétszárnyú üvegajtó keretezett színes üvegeit Róth Miksa műhelye készítette. A táraasztalok későbbi kiegészítések. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) állványzat, 2) táraasztal, 3) pulpitus, 4) mennyezeti dísz. 1991.11.21 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár SOMKL 1387/91 Pdf Html
195 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Szanatórium Patika berendezése (Budapest) tölgyfa pác Nyilvánosan is látogatható őzési helye: 1088 Budapest, Szentkirályi utca 22. A gyógyszertárat 1923-ban alapította Ottinger Vilmos, ekkor készült az ún. cifra szecessziós (magyaros, tulipános, virágos jellegű) berendezés is. Részei: állványzat, állvány, táraasztal, pénztárasztal, mérleg, puff (2 db), dugópuhító 1991.11.21 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár SOMKL 1390/91 Pdf Html
187 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Szent Margit Patika berendezése, 1893 (Budapest) tölgyfa pác Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1081 Budapest, Népszínház utca 22. A patikát 1893-ban alapította Korányi Lajos, ekkor készült a berendezés is. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Állványzat (4 részes, L alakú)(műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25427); 2) Táraasztal (2 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25430); 3) Galéria (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25432); 4) Állványzat (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25437); 5) Pénztárasztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25440); 6) Asztalka (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25442); 7) Mérleg, mérlegtartóval (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25443). 1991.11.21 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár SOMKL 1388/91 Pdf Html
176 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen;készítő: Ismeretlen Pallas Athéné Patika berendezése (Budapest) diógyökér borított Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1133 Budapest, Pannónia u. 20. A patikát Nagy Béla alapította 1929-ben, eredetileg a Pannonia utca 7. szám alatt működött. A berendezés részei: pénztárasztal, hengeres üvegszekrény, karosszék (3 db), állványzat, táraasztal, edényzet 1991.11.21 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár 1385/91 Pdf Html
185 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Szent Hermina Patika berendezése (Budapest) tölgyfa, fenyőfa, üveg, márvány, réz faragott, furnérozott, esztergályozott, maratott, lakkozott, pácolt, aranyozott A „Szent Hermina” patikát 1885-ben (más források szerint 1886-ban) alapította Szűz (Szűsz) István. A gyógyszertár eredeti címén, a VII. kerület Thököly út 28. szám alatt a ház felépültétől 120 éven át, 2006-ig működött. A berendezést a patika bezárása után, restaurálását követően a Hungaropharma Zrt. székházába szállították és állították fel újra. A patika-berendezés részei: pénztárasztal, állványzat, tárasztal, edényzet, szélfogó ajtó. Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1061 Budapest, Király u. 12. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Pénztárasztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25414); 2) Térelválasztó (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25415); 3) Patikaedény (8 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25419); 4) Szélfogó ajtó (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25421); 5) Állványzat (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25422); 6) Táraasztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25423); 7) Patikaedény (5 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25424). 1991.11.21 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár SOMKL 1386/91 Pdf Html
8 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; üzlet berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen magyar asztalos Pincehelyi(egykori Tanos) vegyeskereskedés berendezése és üzletportálja, 1920-as évek (Pincehely) fa flóderozott, festett Készült az 1920-as években, Tanos János pincehelyi vegyeskereskedő részére. Az üzletportál faszerkezetes, szimmetrikus elrendezésű, középen bejárati ajtóval. A berendezés flóderozott, vörösesbarna színű, a pultok kazetta betétei világosbarnák. Utcáról nyíló téglány alakú helyiség a bejárat mellett két oldalt kirakatszekrénnyel. Az eladótérben U alakú elrendezésben egységes faszerkezetes felépítésű állványzat, két elárusító pult, a bejárat mellett egy pénztárfülkével. Tartozékok: Lámpaüvegtartó; cukorkásüveg állvány, édességtartó (2 db). Nyilvánosan megtekinthető őrzési helye: 7084 Pincehely, Gárdonyi Géza u. 16. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Üzletportál: Faszerkezetes, szimmetrikus elrendezésű: középen két kannelúrás fejezet nélküli pilaszterrel közrefogott bejárati ajtó, mellette kétoldalt egy-egy, ugyancsak pilaszterekkel határolt szekrényes kirakat. A bejárati ajtó kétszárnyú, üveges léc-pálcákkal tagolt. Az ajtószárnyak alsó harmadán 1-1 ovális fa díszítmény. Az ajtóhoz két lépcsőfok vezet. Mérete: sz: 135 cm; m: 300 cm. 2) Kirakatrendszer: A járdaszint felett mintegy fél méterre kezdődő 130 cm széles kirakatok sima keretezésűek, lábazatukon négykazettás tagolás. A kirakatszekrények 40 cm mélyen benyúlnak az eladótérbe. Üvegesek, léc-pálcákkal többszörösen tagoltak. Az utcai homlokzaton a kirakatokat és a bejárati ajtót fönt keskeny léc fogja össze, fölötte helyezkedik el a csigavonalakkal tagolt oromzatos pártázat. A portál az üzletberendezéssel egykorú, készült az 1920-as években. 3) Üzleti állvány a bejárattal szembeni "A" fal előtti tagozat. Hármas vízszintes tagolású faszerkezet. Teljes magassága: 300 cm. A felső polcos egység végigfut a fal teljes hosszában. Mérete: 93×100×32 cm. Erősen kiugró profilált peremű, hét függőleges elválasztó gömbölyded élű rekesztékkel, kis karéjos "fejezetekkel". Az osztatok között egy-egy polclap. A két alsó traktus hossza 600 cm, középen elhelyezve úgy, hogy mellettük egy-egy 110 cm széles ajtónyílás szabadon marad. A középső traktus szimmetrikus elhelyezésű. Tengelye egy 83 cm széles polcos rész, felső sarkain karéjos kiképzésű kerettel. Mellette kétoldalt hasonló keretezésű, 55 cm széles üvegezett egyajtós polcos egység. Továbbhaladva kétoldalt fiókos egység, mindkettő öt sorban négy-négy fiókkal. A fiókokon zománcozott fiókcím, valamint üveghúzó. Az állványzatot kétoldalt polcos rész zárja. Az alsó traktus mélyebb a felsőknél (41 cm), egy sorban 12 nagyobb, fémhúzós fiók helyezkedik el, kilencen zománcozott címmel: Parafadugó, Csiszolóvászon, Dió, Zsemlemorzsa, Rizs I., Rizs II., Mák, Lámpacsavar, Vaspor. A fiókok alatt két sor polclap volt eredetileg, de az alsók közül csak kettő maradt meg. 4) Üzleti állvány: a "B" fal előtti (bejárattól balra) tagozat. Előzővel megegyező tagoltságú szerkezet a felső traktus a fal teljes hosszában fut, 550 cm hosszú, a két alsó traktus hossza 430 cm. A középső egység függőlegesen négyosztású, az 1. 2. és 4. osztat polcos, a harmadik kétszárnyas üvegajtós, a keret felső sarkai az előzőekkel megegyezően karéjos kiképzésűek. Az alsó traktuson egy sor fémhúzós fiók, nyolc nagyobb és egy kisebb, alattuk polcos. 5) Üzleti állvány: a bejárattól jobbra levő "C" fal előtti tagozat. Mérete: h: 527 cm m: 300 cm, sz: 22 cm, illetve 41 cm az alsó traktuson. Előző állványokkal megegyező szerkezet 5 függőleges osztattal. Felső traktuson egy-egy, a középsőn két-két polclap. Alsó traktuson egy fióksor tíz fiókkal, kettőn fiókcím Lámpabél, ill. Keserűsó felirattal. A fiókok alatt két sor polc. 6) Elárusító pult az 1) sz. állvány előtt. Mérete: h: 550 cm, sz: 60 cm, m: 80 cm. Téglány alakú sima pult, elülső oldalán 10 kazetta díszítés. Kazetták felső sarkain karéjos sarokbetét. Hátoldala polcos, 6 fiókkal. 7) Elárusító pult a 2) sz. állvány előtt. Mérete: h: 360 cm, sz: 50 cm, m: 86 cm. Téglány alakú, 260 cm-es hosszúságban üvegezett tetejű, az előbbi pulttal megegyező kiképzésű hétkazettás elülső oldallal. A pult vége 100 cm hosszúságban írópultnak kiképezve elől felmagasodó háromfiókos előlappal, 50 cm széles írólappal, hátoldalon egyajtós szekrényrésszel. Az írópult fölött lámpa. 8) Pénztárfülke a bejárat mellett baloldalon. Mérete: h: 75 cm, sz: 68 cm, m: 250 cm. Pénztárfülke felmagasodó, profilált párkányos peremmel, tükrös hátfallal, ülőlappal, 84 cm magas egyfiókos asztalkával. Az ülőkét közrefogó oldallapok tagoltan ívesek. 9) Lámpaüvegtartó (mérete: 82×15×60 cm) téglány alapzaton hat függőleges farúd a lámpaüvegek számára. 10) cukorkásüveg állvány (mérete: 68×30×50 cm) Natúr fakeret tetején kis téglány alakú táblával három sorban négy-négy fekvő cukorkásüveggel. 11) édességtartó (2 db; mérete: 60×30×26 cm); téglány alakú, fakeretes üvegezett hatrekeszes édességtartó. 1991.03.21 Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum MKVM 67/1991 Pdf Html
254 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, ELTŰNT készítő: Ismeretlen Isteni Gondviselés Patika berendezése (Kübekháza) tölgyfa festett A gyógyszertárat 1884-ben Pitvaroson alapították, 1973-ig működött. A berendezés a későbbiekben Kübekházára került. 1990.11.06 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár SOMKL 1301/90 Pdf Html
145 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Arany Szarvas Patika berendezése (Miskolc) tölgyfa pác Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 3530 Miskolc, Erzsébet tér 2. Alapítás: 1676. Nevét az aranyszarvasos cégérről, egy kézzel faragott, életnagyságú aranyozott szarvasról kapta, melyet az első gyógyszerész, az Egerből Miskolcra költözött dr. Trangus Illés az egri kanonoktól kapott. Mára ezt lecserélték. Megnyitása óta háromszor változtatott helyet: az első helye nem ismert, lehetséges, hogy a patikus, dr. Trangus Illés házában (ma: Széchenyi u. 15-17.) volt. A 19. században a mai Széchenyi u. 8. számú ház földszintjére költöztették, majd innen került mai helyére 1897 áprilisában. A védett bútorzat ebből az időből származik. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) állványzat, 2) táraasztal, 3) pénztárasztal, 4) szobrok (5 db). 1990.09.24 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár SOMKL 1257/90 Pdf Html
173 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Oroszlán Patika berendezése (Múcsony) keményfa pác, faragott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 3744 Múcsony, Fő út 1. Eredetileg a miskolci Arany Sas patika berendezése (Ady Endre u. 24.), az 1980-as években került jelenlegi helyére. Részei: állványzat, táraasztal, pénztárgép, asztalka 1990.09.17 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár 1256/90 Pdf Html
183 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Szent Erzsébet Patika berendezése (Vértesacsa) fa faragott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 8089 Vértesacsa, József Attila utca 58. A patikát 1906-ban alapította Janovits István; tulajdonosa 1918-1923 között Kazay Endre volt. A ház falán ennek emlékére emléktáblát helyeztek el. A berendezés részei: állványzat, táraasztal, mérleg 1990.01.31 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár SOMKL 1041/1990 Pdf Html
143 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Arany Sas Patika berendezése (Mecseknádasd) tölgyfa faragott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 7695 Mecseknádasd, Rákóczi u. 34. Alapítás: 1843, Bubregh Emil. A 19. század végén készült berendezés Sellyéről került a jelenlegi helyére. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) állványzat, 2) táraasztal, 3) kisasztal, 4) irodaszekrény, 5) mérleg. 1987.06.25 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár SOMKL 1415/1987 Pdf Html
563 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; üzlet berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen magyar (?) asztalos, 20. század eleje;készítő: Ismeretlen Egykori Friedrich-egyenruha szabóság berendezése (Szeged) üveg, tölgyfa Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 6720 Szeged, Klauzál tér 5. A bolthajtásos üzlethelyiség az utcára két kirakatnak berendezett ablakkal nyílik. Az üzlethelyiség elnyúlt téglalap alakú. Az utcai falon két ablak között sima kazettás lambéria, kétoldalt félkörívvel záródó tükör, egyszárnyú, ötosztatú, üvegezett bejárati ajtó. Az utcai falon két oldalt félkörívvel záródó tükör. A bejárati ajtótól balra is egy tükör és esernyőtartó. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes részei: 1) Ismeretlen magyar (?) asztalos, 20. század eleje: Szék (2 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 71937); 2) Ismeretlen magyar (?) asztalos, 20. század eleje: Pult (4 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 71938); 3) Ismeretlen magyar (?) asztalos, 20. század eleje: Íróasztal (2 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 71939); 4) Ismeretlen magyar (?) asztalos, 20. század eleje: Írógépasztal (2 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 71940); 5) Ismeretlen magyar (?) asztalos, 20. század eleje: Lambériarendszer (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 71941); 6) Ismeretlen magyar (?) asztalos, 20. század eleje: Üveges polcrendszer (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 71942). 1987.01.21 Iparművészeti Múzeum 145-13/87 IM Pdf Html
300183 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; levéltár berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, MŰEMLÉK TARTOZÉK készítő: Tutler József;készítő: Speck József (sátoraljaújhelyi asztalos, 18. század második fele) Levéltár berendezése, 1776, 1839 tölgyfa faragott A levéltár 1772-ben került a vármegyeházára, 1839-ben bővítették, újabb három termet kapcsoltak hozzá, a termeket egybenyították. Két terem berendezése 1776-ban készült, alul fiókos, fent hatsoros, nyitott polcos. A nyitott polcokat 1783-ban fekete, számozott viaszosvászon polctakarókkal látták el. Három terem berendezése 1839-ben készült, alsó része kétajtós, a szekrények pilaszterén rakottművű, négyzetes betétmező felett ívelt, ablakrácsot imitáló berakással. 1986.07.28 Iparművészeti Múzeum 892-13/1986 Pdf Html
142 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Arany Oroszlán Patika berendezése (Kaposvár) diófa, tölgyfa Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 7400 Kaposvár, Fő utca 19. Alapítás: 1886, alapító: Sényi Ferenc. Az alapítás időszakában készült a berendezés is. Eredetileg a budapesti Jó pásztor patika (Ráday utca 18.) berendezése volt, amely 1985-ben került a kaposvári Arany Oroszlán patika épületébe. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) állványzat, 2) táraasztal, 3) pénztárasztal, 4) szekrények, 5) szobrok, 6) edényzet. 1985.05.16 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár SOMKL 1233/1985 Pdf Html
300180 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; levéltár berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen veszprémi asztalos, 18. század vége - 19. század eleje A Veszprémi Székeskáptalan Hiteleshelyi Országos Levéltárának berendezése tölgyfa faragott magasság: 268.00 cm; szélesség: 78.00 cm; egyéb méret(ek): hossz: 335 + 316 + 460 + 100 cm Másodlagos felállításban, hét egységből felépítve. Vízszintes talapzaton áll, első része mélyebb kialakítású kettős ajtós felépítéssel, az ajtókon sima, négyzetes betétlap. Felső része kisebb mélységű, ajtós kialakítású, ajtókon négyzetes betétlap, azokon lekerekített belső mező, belül fiókos kialakítású. Tagolt zárópárkány, oldalanként középen ívelten megemelt. Ajtókon fekete, ill. fehér megújított feliratok. Belül a fiókokon egykor valószínűleg húzógombok, jelenlegi helyiségben négyzetes, körbefutó beépítés, a falakat egységesen borító kialakítású, a bejárati ajtótól jobbra levő egységen ötajtós, az ablakkal szemben levő falon hatajtós és az ablakfalon kétajtós kialakítású. 1984.04.01 Kulturális Minisztérium 25576/1981 Pdf Html
101 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; üzlet berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen szegedi (?) asztalos, 1920 körül Divatáruüzlet, az egykori Párizsi Áruház berendezése (Szeged) üveg, tükör, fenyőfa metszett, faragott, flóderozott Az egykori szegedi Párizsi Áruház 1920 körül készített art deco berendezése. Az üzlethelyiség alaprajza L alakú, az utca felőli oldalon a mennyezeti faburkolattal, a kirakatok kivételével körben polcokkal. Az árusítóhelyen ez egykori pultnak csak egy része maradt meg, ami belül polcos és rekeszes. Mögötte szintén a mennyezetig faburkolat polcokkal, a vitrinajtókban metszett üveg és tükör. Az árusítóhely felett szintén L alakú karzat fut korláttal, azonos díszítésekkel. Felül szekrénysor zárópárkánnyal. A karzatra falépcső vezet. Pálcika, gyöngysor, geometrikus voluta, copf levélfüzét, szalagcsokros és ovális rozetta faragványok díszítik a berendezést. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Polcrendszer; 2) Mennyezeti falburkolat; 3) Pultrendszer; 4) Polcrendszer és tükrös ajtós vitrinek a pult mögött; 5) Galéria karzat; 6) Emeleti szekrénysor. 1983.08.25 Iparművészeti Múzeum 49013/1983 Pdf Html
300135 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; üzlet berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, ELTŰNT készítő: Ismeretlen Magyar utcai üzlethelyiség berendezése, 1930 körül (Budapest) A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) három tolóajtós vitrin (2 db), 2) pult, 3) emletes szekrény. 1983.01.01 Iparművészeti Múzeum 109-12/1983. Pdf Html
257 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Szent Család Patika berendezése (Balf) tölgyfa, hársfa faragott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 9494 Balf, Fürdő sor 12 . A berendezés 1975-ig eredeti helyén, Budapesten a Práter utcában volt, ahol a patikát 1905-ben alapította Csippek János. A berendezés is a (budapesti) alapítás időszakából származik. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Állványzat (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 47649); 2) Táraasztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 47650); 3) Asztalka (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 47651); 4) Puff (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 47652); 5) Asztalka (6 db) (Rekonstruált) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 47653); 6) Puff (15 db) (Rekonstuált) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 47654). 1980.07.25 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 27245/80 Pdf Html
127 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; étterem berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES tervező: Haranghy Jenő (Debrecen, 1894 – Budapest, 1951);kivitelező: Palka József (Retz, 1860 – Budapest, 1952) Hági Étterem színes üvegablakai (Szeged) üveg festett egyéb méret(ek): Az utcai fronton található ajtók és ablakok üvegfestményeinek szélessége: ajtó: 45+45 cm; ablak: 53+53 cm A halászszobában található üvegfestmények szélessége: 53+53 cm A kijárattal szemben a jobb mezőben legalul olvasható: "Kivitel Palka J. Bp. 1941." A halász-szoba 1. és 2. ablakán látható jelzés: "Terv: Haranghy J. Kiv. Palka J. üvegfestő Bpest." Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 6720 Szeged, Kelemen László utca 3. Alapítva 1890-ben, alapító Haggenmacher Henrik (Winterthur, 1827 – Budapest, 1917), Svájcból származó budapesti sörgyáros. 1896. február elsején nyílt meg az elegáns berendezésű sörcsarnok, amelyben friss sörön kívül a magyar konyha válogatott ételeit is felszolgálták. Az étteremnek több bérlője volt, majd 1923-ban Gottwald Rezső (1873 – 1932) vásárolta meg az ekkor már – Heggenmacher után – Hági-nak becézett vendéglőt. Később özvegye lett a tulajdonos, majd – a funkció megtartása mellett 1948-ban államosították. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Bisztró színes üvegablakai: A színes üvegablakok az utcai fronton helyezkednek el (5 db), valamennyi felül félköríves osztással kialakított. Mindegyik a kék szín különböző, mélyebb árnyalataival komponált, 3 cm széles szegéllyel. Az üvegablak felületének nagy részét ívelt körvonalú, geometrikus formák hálózata alkotja, mely a kék, a fehér és a sárga szín világos árnyalataiból épül fel. Középen a bejárati kétszárnyas ajtó üvegfestménye, a fenti világos rekeszes üvegalapon külön díszített: mindkét szárnyon függőleges, hosszanti mezőben kettő-kettő nemzeti színű szalaggal átkötött stilizált árpakalász, közöttük és feljebb egy-egy, összesen ugyancsak négy komlólevél, fürtös koszorúval jelenik meg. A felső félköríves rekeszben színes címerpajzs Szt. Flórián alakját foglalja magában, körülötte ugyancsak árpa és komló stilizált ábrázolása látható, alatta sárga szalagfeliraton a: „Komló, árpa, ég áldása” jelmondat olvasható. Az ajtóból jobbra és balra két-két ablak, 4-4 osztású, a fenti, egyszerűbb mustraszerű kompozícióval; a felső félköríves rekeszekben ugyancsak ez utóbbi motívumokkal körbevéve, egy-egy színes címerpajzs látható. Ezek a következők (a kijárattal szemben balról): 1. rubinvörös alapon a sörgyártás emblémái; 2. egy pohár habzó sör; 3. Kapisztrán Szt. János; 4. ónfedeles kupa, benne habzó sörrel. 2) Halász-szoba színes üvegablakai: Három ablak színes üvegfestménnyel. Beosztásuk, rekeszeik szegélyük, mint az előző ablakoknál. A képes mezők alapjai, a négy-négy alsó ablakrekesznél halvány, kékes-zöldes színekkel komponált. Valamennyi tábla (összesen 12 db) különböző halakkal kitöltött, azok részben a keretbe is beleérnek. A halmotívumok közel színtelenek. A három félköríves felső rekeszben egy-egy színes címerembléma látható (balról): 1. üvegkorsó habzó sörrel; 2. pólyás címer 1762. évszámmal, benne vörös alapon 3 csillag: 3. zöld levéllel díszített sörösüveg turulmadárral, mögötte felkelő nap (az őszi sör jelképe). 1980.05.15 Kulturális Minisztérium 28424/80. Pdf Html
172 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Oroszlán Patika berendezése (Mezőberény) tölgyfa faragott Nyilvánosan látogatható őrzési helye: 5600 Mezőberény, Puskin utca 1., Patikamúzeum Hacskó József gyógyszerész alapította 1899-ben. Neoreneszánsz bútorzata tölgyfából készült. 1995-ben került jelenlegi helyére. részei: állványzat, táraasztal 1979.10.18 Kulturális Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 35607/79 Pdf Html
100 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; illatszerbolt berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Az egykori Mintsek drogéria berendezése és portálja (Kecskemét) fa festett, aranyozott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 3. A berendezés 1890-1900 között, a portál az 1910-es években készült. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Eladótér: "U" alakú, korinthoszi fejezetes féloszlopokkal tagolt beépítés. Kétoldalt 4-4 üvegezett ajtós polcozat, a bejárattal szemközti rész a csatlakozó sarkokban 1-1 kiugró, háromosztatú tükrös fülkeszerű beépítéssel gazdagított. Középen ajtó vezet a mögöttes raktártérbe. Az ajtó két oldalán lévő állványzat fönt nyitott polcos, lent fióksorok. (A zárt, elől üvegezett nagy pult jelenleg a pincében van, a felújítás során stílusjegyei alapján egységes "U" alakú pultrendszer készült.) 2) Raktártér: Az átjárati ajtó mögött kétajtós szekrény, a galérián "L" alakú beépítés: tömör előfalas ajtós, majd kisebb mélységű üvegajtós polcrendszer. 3) Portál: Pilonokkal összefogott, két kirakatszekrénnyel, középen bejárati ajtóval. A kirakatszekrények plasztikus díszítésű fémlécekkel szegettek, az ajtón ólomkeretben színes üvegképek. 1979.07.31 Kulturális Minisztérium KMMFőo. 34970/79 Pdf Html
126 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; kávéház berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen;művész: Haranghy Jenő (Debrecen, 1894 – Budapest, 1951) Nádor Szálló berendezése (Pécs) Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 7621 Pécs, Széchenyi tér 15. A Pécs főterén álló épület helyén 1844 óta működik szálló. A jelenlegi épületet 1902-ben Schlauch Imre tervei alapján építették. Az étterem és söröző berendezése részben ebből az időből származik, későbbi, részben más helyről átszállított kiegészítésekkel (pl. Haranghy Jenő (Debrecen, 1894 – Budapest, 1951) Budapestről átszállított pannói). A szálló 1953-ban bekövetkezett államosítása után is megmaradt vendéglátóhelyként, 1989-es bezárásáig. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Haranghy Jenő (Debrecen, 1894 – Budapest, 1951): A tea termesztése, 1932 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300487), 2) Haranghy Jenő (Debrecen, 1894 – Budapest, 1951): A kávé termesztése, 1932 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300488), 3) Kávéházi asztal (öntöttvas) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300489), 4) Vasrács (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300490), 5) Söröző boxrendszere (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300491), 6) Söröző polc- és lambériarendszere (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300492), 7) Falikarok (18 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300493), 8) Csillár (kovácsoltvas) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300494), 9) Aranyterem csillára (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300495), 10) Biedermeier keretóra, 1840 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300496). 1978.11.22 Kulturális Minisztérium KMMOszt. 31938/78 Pdf Html
131 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES művész: Helbing Ferenc (Érsekújvár, 1870 – Budapest, 1958);művész: Sándor Béla (Győr, 1872 – Budapest, 1949);készítő: Johann Hugó (Pécs, 1890 – Pécs, 1951);készítő: Majoros (Mayböhm) Károly (1867 – 1944);készítő: Kopp Ferenc (fóti üvegfestő, 20. százazd első fele) Palota Szálló berendezése (Lillafüred) Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 3517 Miskolc-Lillafüred, Erzsébet sétány 1. Az épület tervezőépítésze: Lux Kálmán (Bikás, 1880 – Budapest, 1961) . A szálloda építése 1927-30 között zajlott. Lux a szállót az 1400-as évek végének stílusában álmodta meg, idézve a Mátyás-korabeli paloták hangulatát. A Palotaszálló átadására 1930. június 7-én került sor. A szálló belső kialakításában festőművészként Helbing Ferenc (Érsekújvár, 1870 – Budapest, 1958) és Sándor Béla (Győr, 1872 – Budapest, 1949) működtek közre, míg az üvegfestési munkák Johann Hugó (Pécs, 1890 – Pécs, 1951), Majoros (Mayböhm) Károly (1867 – 1944) és készítő: Kopp Ferenc (fóti üvegfestő, 20. százazd első fele) műhelyeiből kerültek ki. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Főbejárat (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300287), 2) Porta (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300288), 3) Olvasó (Gyermektársalgó) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300289), 4) Hall (Társalgó) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300290), 5) Kávéház (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300291), 6) Mátyás Király Étterem (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300292), 7) Nagy Lajos terem (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300293), 8) Mátyás terem (Alagsori helyiség) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300294), 9) Emeleti társalgó (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300295), 10) Emeleti játékterem (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300296). 1978.09.05 Kulturális Minisztérium KMMFőo. 30905/78 Pdf Html
96 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; üzlet berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Egykori Mészáros József cipőbolt-műhely berendezése, 1912 (Budapest) fa színezett Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1011 Budapest, Mária tér 3. A bútorzat helyenként keskeny aranyozott lécekkel díszített. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Az eladótérben "U" alakzatban alul tolóajtós, fent polcos, részben rekeszes lambériarendszer, melyet két tükrös ajtó és lépcsőfeljáró szakít meg. 2) Az üzlettér fölött fa galéria fut körbe, melyet négy vaskonzol tart. 3) "L" alakú pult. 4) Kis írópult. 5) Thonet székek (2 db). 1978.09.01 Kulturális Minisztérium 31938/78 Pdf Html
130 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; kávéház berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Központi Kávéház berendezése (Esztergom) fa, üveg Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 2500 Esztergom, Vörösmarty utca 2. A Központi Kávéház a Babits Mihály (Szekszárd, 1883 – Budapest, 1941)köré tömörült, őt Esztergomban felkereső írók által látogatott irodalmi kávéház volt, többek között Móricz Zsigmondnak (Tiszacsécse, 1879 – Budapest, 1942) is kedvelt helye. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Bejárati rész kettős szélfogója, 2) Lambériarendszer, 3) Vasfogas. 1978.07.27 Kulturális Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo. 30423/78 Pdf Html
124 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; söröző berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen magyar asztalos Hági söröző berendezése (Székesfehérvár) fa, vas faragott, öntött, esztergályozott, kovácsolt egyéb méret(ek): Az I. helyiségben és a vadászteremben a körbefutó fa lambéria magassága: 125 cm Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 8000 Székesfehérvár, Vörösmarty tér 1. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Bejárat és előtér (ajtók, vasrács, díszítés): A helyiség bejárata kis, négyzetes belépővel kezdődik, ennek 1-1 kétszárnyas ajtója 3-3 üvegezett, karéjos áttört kazettás, alul 1-1 tömör fél kazetta dísszel. A bejárattól jobbra a háromablaknyi bisztrófalon vasrács dísz, ez 3-3- stilizált virágcserépformát mutat, közeikben egy-egy szívidommal; ezekből vízszintes sávban futó levélsor, függőlegesen pedig váltakozó 1-1 tulipán rozettával nő ki. Az egészet vízszintesen futó széles pánt erősíti. A bejárattól belső folyosó, ennek baloldalán a két másik (alábbiakban leírt) helyiség nyílik. A folyosó 118 cm magasan fa-gerendázat utánzattal; ez középtájon 1-1 szemközti kiugró falpillérrel is tagolt. A bejárati, valamint a túlsó szemközti és a jobboldali helyiségbe vezető három szárnyas ajtó 3-3 négyzetes (csapott sarkú) ablakkal áttört. A baloldali két helyiségbe vezető ajtónyílás ívelt, ugyancsak fakeretes kiképzésű. Az első helyiség bejárata felett szalaggal körülvett fa címer, plasztikus kecske alakkal, az embléma fölött a szalagdísz fele hiányzik. 2) I. helyiség (boxok, álkandalló, fali polcok, gerendázat, csillárok, vasrács berendezés: Az első helyiség a bejárattól balra található, két sorban 4-4 boksz kiképzésű. A 125 cm magas fa lambéria egyenletesen fut a falak mentén. Ez utóbbi beugrónként három oldalról 3-3, mindegyik esetben sarkain megtört ívelésű kazetta táblaformaként jelenik meg. A boxonként három oldalról körbefutó beépített padok, végződéseiknél volutás profilúak. A boksz-részek belső sarokfordulóiban, negyedrészében látható baluszter látható. A beugrókban lévő 8 db asztal a népi bútorok kiképzését idézi. Négy lába íves körvonalúra fűrészelt, csapottan beillesztett karéjos összekötővel. Rajtuk egyszerű díszítetlen, sarkain ívelt, nyers asztallapokkal; alul 1-1 vízszintes erősítő lappal. A 4-4 boksz közében az elválasztó rekeszek széleihez egybefoglaltan 1-1db, összesen 6 fogas tartozik. Ezek alsó kétharmadukban négyzetes hasábformák, feljebb baluszteres kiképzésűek. Legfelül sima tobozcsúcsban végződő, korong alakú, tagból indul 8-8 kihajló fémpánt akasztó elem, melyeken felül egy-egy fémgömb került rögzítésre. A bejárattal szemben, a helyiség túlsó végében, annak tengelyében, kandalló hatását keltő fa építmény látható, melynek esztergált fa rácsai mögött a központi fűtés radiátora került elhelyezésre. Utóbbi beépül a lambéria rendszerbe, kiképzése is megközelítően azonos. Sarkai felé, főoldalán 1-1 baluszter féloszlop, közöttük 9 vékony baluszteres függőleges elem zárja a profilozott, fekvő téglalap formájú, a fűtőtestet rejtő, áttört burkolat részt. Efölött karéjosan megtört kiálló profilléc, amely felett hosszú fekvő sávban fémrács helyezkedik el. Az egész szerkezet sarkainál oldalt visszaugróan megtört; a lambériákhoz kétoldalt hátul baluszteres saroktagokkal csatlakozik. Tetején kiálló peremű, de az egészhez igazodó, ugyancsak csapott sarkú borítólap helyezkedik. A helyiségben 5 db hasonló fali polc is van. Ezek 2-2 ívelt konzollal csatlakoznak a falhoz, vízszintes polcrészből és függőleges fali hátrészből állnak, utóbbi karéjos kiálló lécprofillal. A mennyezetet 7 fagerenda tagolja, a két szélső a bejárat és az átellenben lévő falsarkokba illeszkednek. Az gerendák mindegyike két végén 1-1 ívelő konzollal csatlakozik a szemközti falakhoz. A mennyezeten 2, fa és fém elemekből kialakított csillár függ, ezek 8-8 vízszintes balusztertagból állnak, amelyek tojásdad középső testbe illeszkednek. Ezeket alul 1-1 ívelt fémpánt fogja össze. Láncon függenek. Az elektromos gyertyaforma testek 1-1 félgömbforma fém cseppfogóból nőnek ki. A helyiség háromablakos utcai áttört részét vasrácsmű díszíti, ezek azonosak a fent leírt bisztrófal ablakdíszeivel. A helyiség faberendezése egészében fényes, sötétbarna páccal borított. 3) Vadászterem (lambéria, beépített szekrény, asztalok, ajtók): A helyiségben körbefutó fa lambéria 125 cm magas, a folyosó lambériája kiképzésével azonos: sima alsó tag felett 7 gerendasáv utánzatú vízszintes tagolással. A helyiség folyosó bejárati baloldalán 4 falívvel, szemközt 4 ablakkal tagolt. Ezeknek megfelelően 3-3 falpillér ugrik elő, a lambéria is ezeket követi. A bejárás a folyosó második profilozott fakeretes, ívelt nyílásán történik. Az ezzel szemközti szárnyas ajtó keretezése felül előugró konzolos: azon függélyes párkánylappal; az ajtót felül félköríves párta díszű falap zárja le. Az ajtószárnyak: alul 1-1 fél-, felettük 1-1 teljes kazetta, valamennyi ívelt-karéjosan megtört. Felettük 1-1 álló téglányforma, hasonlóan karéjos, üvegezett rekesz. A bejárattól balra, az első falívben beépített szekrény; ez alul 1-1 karéjosan kazettás ajtóval, ezek felett 1-1 fogantyús fiókkal kialakított. A falívben felül szárnyas üvegajtós rész, legfelül középen félkörívesen profilozott párkánnyal. A helyiségben 8 tömör faasztal. Ezek alul kettős vízszintes összekötőlappal; két álló oldallapjuk szélei volutára emlékeztető kontúrral profilozott, 1-1 szív alakú áttört résszel. A nyers asztallapok sarkain lekerekítettek. 1977.12.11 Kulturális Minisztérium KMMOszt. 22445/77 Pdf Html
125 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; söröző berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES tervező: Lakatos Artúr (Bécs, 1880 – Budapest, 1968);kivitelező: Országos Üvegfestészet (Johan Hugó és Majoros Károly) (Budapest) Sopianae söröző ólomüveg ablakai és ajtója, 1943 (Pécs) üveg, ólomüveg magasság: 90.00 cm; szélesség: 120.00 cm a 7) számú üvegablakon: tervezte Lakatos Arthur 1942-43, kivitelezte Johan Hugó, Budapest Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 7656 Pécs, Rákóczi út 73. Kilenc üvegfestmény ablakokkal, pécsi céhcímerekkel, ajtó, a söröző eredeti berendezésének részeként 1943-ban készültek. Keretelésük melytüzű, színes levéldíszes, közeikben egy-egy piros rozettával. A középmezőben ólomkeret-rekeszes, váltakozóan türkizkék-fehér színű, egy-egy kör alakú színes embléma. Ezek mindegyikében Pécs város egy céhének címere látható. A kör alakú embléma keretében felirat, a belső közben színes, virágos kitöltésben a címer. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Üvegablak, felirata: „A pécsi kőműves czéhének pecsétje 1713”; 2) Üvegablak, felirata: „Szabad királyi Péts Városának halász czéhe”; 3) Üvegablak, felirata: „A pécsi csizmadia céh pecsétje 1697”; 4) Üvegablak, felirata: „A pécsi mézeskalácsos céh pecsétje”; 5) Üvegablak, felirata: „Sigill Quinque Ecclesiensium Auri Fabrorum 1826”; 6) Üvegablak, felirata: „A pécsi gombkötő céh pecsétje 1740” (az emblémában latin körirattal); 7) Üvegablak, felirata: „A pécsi kézműves ács céhének pecsétje” (jelzett: tervezte Lakatos Arthur 1942-43, kivitelezte Johan Hugó, Budapest); 8) Üvegablak, felirata: „A siklósi szabó céh pecsétje 1716” (az udvarra, balra néző ablakon); 9) Üvegablak, felirata: „Sigillom Mohats Takats Ce Pets 1808” (az udvarra, jobbra néző ablakon); A 8) és 9) számú ablak között az udvarra néz egy háromosztatú, üvegezett ajtó színes üvegfestménnyel. Keskeny, színes keretezésű, rombuszosztatú kitöltéssel. A középső szárnyon fent színes embléma: "Sopianae Söröző a-d- 1943" felirattal. 1977.11.22 Kulturális Minisztérium KMMOszt. 31937/78 Pdf Html
149 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Fekete Sas Patika berendezése (Sárisáp) fa festett Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 2523 Sárisáp, Fő utca 172. A bútorzat eredeti helye ismeretlen, Esztergomból került jelenlegi helyére. Egy öt tagból és egy három tagból álló állványzat, L alakban felállítva. Eredetileg empire stílusú, de erősen átalakított berendezés. Eredetileg talapzaton állt, pácolt fa, aranyozott oszlopdíszítéssel. Ma: fehérre festett. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Öt tagból álló állványzat: öttagú, L alakú korpusz részben nyitott, részben ajtókkal beépített. Felsőrészén eredetileg nyitottpolcos volt, később részben ajtókkal beépítették: egy kétszárnyú, egy egyszárnyú és félköríves egyszárnyú, neoreneszánsz, maratott üvegajtóval. Az ajtók és a polcok alatt kisfióksor. Az alsórész ajtós, illetve fióksoros, a fiókokon réz húzógombok. Felső párkányán ovális alakú, zománcozott táblákon 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 és 9 számozással. Pácolt talapzaton áll. 2) Három tagból álló állványzat: a háromtagú, L alakú korpusz teljesen nyitott. A felső részén a polcok alatt kisfióksor. Az alsórész fióksoros, a fiókokon réz húzógombok. Felső párkányán ovális alakú, zománcozott táblákon 7, 8 és 9 számozással. Pácolt talapzaton áll. 1977.01.11 Kulturális Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 20132/77 Pdf Html
300324 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; hall berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES tervező: Szirontai Lhotka István (Budapest, 1884 – Budapest, 1938);kivitelező: Székács Gyula (budapesti asztalos, 20. század eleje) Hall berendezése, 1917 fa, gipsz, vas 1917-ben Szirontai Lhotka István (Budapest, 1884 – Budapest, 1938) által tervezett, és Székács Gyula budapesti asztalos által kivitelezett „orvosi lakás” berendezésének része. Tölgyfa lambériás kiképzés, függőleges téglalap sorok, egy-egy sorban négy kazettával. A lambériát felül sima profilált gerenda párkányzat zárja le. Az ajtó egybefügg a lambériával, beépített fali bútorokkal. A kandalló oldalán szélesen bemélyülő kiképzésű a helyiség, ebben is kazettás lambériák. A kandalló félkör alakú, a padlózatból enyhén kiemelkedő műkő talapzaton a falsíkból előre ugró sötétszínű, mázas kerámia felületű, alul nagyobb lábazattal, melyből hasábos lábakon álló, felül ívelten összeszűkülő kovácsoltvas kandallófelület áll ki. Középen domborított, nagyméretű stilizált virágdísz. Felül a lambéria falpárkányzatához stukkómezővel csatlakozik, amelynek előreugró középrészén hasonló plasztikus növényi dísz található. A mennyezet sima, fekete színű fagerendákkal osztott. Oldalfalon stukkódíszes falikút rendszer. 1976.09.01 Kulturális Minisztérium 21963/1976 Pdf Html
300345 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; dolgozószoba berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES tervező: Szirontai Lhotka István (Budapest, 1884 – Budapest, 1938);készítő: Székács Gyula (budapesti asztalos, 20. század eleje) Orvosi vagy dolgozószoba berendezése, 1917 fa, mahagóni, fenyőfa, műmárvány, gipsz 1917-ben Szirontai Lhotka István (Budapest, 1884 – Budapest, 1938) által tervezett, és Székács Gyula budapesti asztalos által kivitelezett „orvosi lakás” berendezésének része. Tölgyfa lambériával kiképzett helyiség, a lambéria-rendszer négyzet-téglány forma fekete szegélyezéssel. Az ablak mellett beépített fali fülke ugyanilyen kazetta-rendszerű beosztással. A falak stukkódíszesek, a mennyezet 2x4 téglány kazetta sorból. A kazetták belsejében ovális keretelés, amelyben világos alapon 4-4 plasztikus stilizált tulipán dísz. A sarokban sárgás színű műkő kandalló, felette a sarokhoz ferdén, azt háromszög metszéssel záró erezett márványlap, két zöldes árnyalatú függőleges intarzia sávval. A hosszanti falon beépített pannó, Rubens Vénusz ünnepe művének másolata. A szemközti falon kisebb méretű álló téglalap alakú pannó, az 1910-es évek jellegzetes szecessziós nőalak ábrázolásával. 1976.09.01 Kulturális Minisztérium Múzeumi Főosztály 21963/76 Pdf Html
300346 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; szalon berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES tervező: Szirontai Lhotka István (Budapest, 1884 – Budapest, 1938);készítő: Székács Gyula (budapesti asztalos, 20. század eleje) Dohányzó berendezése, 1917 fa, gipsz, vas 1917-ben Szirontai Lhotka István (Budapest, 1884 – Budapest, 1938) által tervezett, és Székács Gyula budapesti asztalos által kivitelezett „orvosi lakás” berendezésének része. A bejárati ajtó fa, üvegezett, 6 táblával, ívesen záródó áttörettel. Mellette hasonló ajtó, átjáró a rendelőbe. Az ablakkal szemközti falon bemélyedés, két oldalán falburkolat, alul két nagyobb téglalap, felül két kisebb, négyzet alakú mezővel, középen faliszekrény négy üvegtáblácskával. Fent sima zárópárkány. Kandalló, faragott fa párkánnyal, fél medalion sorral, alul kannelúrás sor, középen vasrács (rekonstrukció). Fölötte stukkó. A kandalló domborított vas, stilizált virágmintás előlappal, Ez a virágminta a feslő stukkódíszes részen megismétlődik. Stukkómennyezet kétosztatú mezőkkel, sarkokon stilizált virágdísszel, a kandalló fölötti részen középen medalion. 1976.09.01 Kulturális Minisztérium Múzeumi Főosztály 21963/76 Pdf Html
300347 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; ebédlő berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES tervező: Szirontai Lhotka István (Budapest, 1884 – Budapest, 1938);készítő: Székács Gyula (budapesti asztalos, 20. század eleje) Ebédlő berendezése, 1917 fa, vas, üveg, műkő, gipsz 1917-ben Szirontai Lhotka István (Budapest, 1884 – Budapest, 1938) által tervezett, és Székács Gyula budapesti asztalos által kivitelezett „orvosi lakás” berendezésének része. Tölgyfa burkolatú, a bejárati ajtón karéjos áttöretben színes üvegablak, mintázata zöld-sárga színekkel gyümölcsös váza, gyümölcsök. Mellette jobbra ajtó. A bejárattól jobbra alkóvszerű bemélyedés, ablak. Az ablakkal szemben egy beépített, kétajtós, üvegezett faliszekrény, 5-5 csiszolt üveggel. A bejárati ablakkal szemközti oldalon középen kandalló, profilált négyzetes kő keretelésben szürke műkő, kettős vasajtóval. A lambéria rendszer profilált téglány kazettákból áll, hasonló felső párkánnyal. A mennyezet 4x4 négyzetes, mélyített kazettarendszerből áll, tulipánszerű virágsorok közt florális kiképzésű növény motívumokkal. A gerendaprofilok éle gyöngysortagos. 1976.09.01 Kulturális Minisztérium Múzeumi Főosztály 21963/76 Pdf Html
155 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, ELTŰNT készítő: Ismeretlen Isten Szeme Patika berendezése (Ikervár) tölgyfa A berendezés 1860-1870 között készült, eredetileg a Szombathely, Széchenyi utca 6 szám alatt működő patikában volt, majd Ikervárra került. 1975.12.11 Kulturális Minisztérium 33517/75 Pdf Html
156 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Isteni Gondviselés Patika berendezése (Szerencs) tölgyfa faragott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 3900 Szerencs, Rákóczi utca 75. Alapítás: 1741; A berendezést 1978-ban, és 1987-ben kiegészítették. A berendezés részei: állványzat, táraasztal, pénztárasztal, mérlegtartó fiók 2 db, íróasztal, pénztárasztal, edényzet 1975.12.10 Kulturális Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 33518/75 Pdf Html
192 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen;készítő: Ismeretlen Városi Patika berendezése (Budapest) tölgyfa faragott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1052 Budapest, Váci utca 34. A patikát 1686-ban alapította Herold Henrik Siegfried, mai helyére az 1930-as években került. Az első és egyetlen polgári, nyilvános jogú patika. Berendezése 1945-ben készült. A berendezés részei: táraasztal, kovácsoltvas csillár,asztalka, szék (2 db), karosszék (2 db), galéria, állványzat, edényzet 1975.02.12 Kulturális Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 31352/75 Pdf Html
177 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES tervező: Kaesz Gyula (Budapest, 1897 – Budapest, 1967);művész: Zala György (Alsólendva, 1858 – Budapest, 1937);művész: Kampler Kálmán (Hajdúböszörmény, 1902 – Kőszeg, 1945) Pázmány Péter Patika berendezése (Budapest) fa Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1053 Budapest, Egyetem tér 5. A patikát 1928-ban alapította Muzsa Gyula, berendezését Kaesz Gyula (Budapest, 1897 – Budapest, 1967) iparművész tervezte, azt Zala György (Alsólendva, 1858 – Budapest, 1937) által mintázott Pázmány Péter mellszobor, és Kampler Kálmán (Hajdúböszörmény, 1902 – Kőszeg, 1945) két, gyógyszerészeti témájú pannója egészíti ki. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Kaesz Gyula (Budapest, 1897 – Budapest, 1967): Állványzat (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25270); 2) Kaesz Gyula (Budapest, 1897 – Budapest, 1967): Táraasztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25275); 3) Kaesz Gyula (Budapest, 1897 – Budapest, 1967): Pénztárfülke (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25276); 4) Kaesz Gyula (Budapest, 1897 – Budapest, 1967): Puff (2 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25278); 5) Kaesz Gyula (Budapest, 1897 – Budapest, 1967): Üvegvitrin (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25280); 6) Kaesz Gyula (Budapest, 1897 – Budapest, 1967): Asztalka (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25283); 7) Kaesz Gyula (Budapest, 1897 – Budapest, 1967): Szék (4 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25285); 8) Ismeretlen: Táramérleg (2 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25288); 9) Zala György (Alsólendva, 1858 – Budapest, 1937): Pázmány Péter (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25294); 10) Rosta Ferenc / Budapest jelzéssel: Óra (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25296); 11) Kampler Kálmán (Hajdúböszörmény, 1902 – Kőszeg, 1945): Keresztelő Szent János születése (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25300); 12) Kampler Kálmán (Hajdúböszörmény, 1902 – Kőszeg, 1945): Gyógyszertárat ábrázoló jelenet (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25301); 13) Ismeretlen: Patikaedény (10 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 33910); 14) Ismeretlen: Patikaedény (7 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 33911); 15) Ismeretlen: Patikaedény (15 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 33912); 16) Ismeretlen: Patikaedény (3 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 33913); 17) Ismeretlen: Patikaedény (7 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 33914); 18) Ismeretlen: Patikaedény (9 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 33915); 19) Ismeretlen: Patikaedény (2 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 33917); 20) Ismeretlen: Patikaedény (16 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 33919). 1975.02.12 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 31353/75 Pdf Html
139 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Kádár János (szakolcai asztalos, 19. század második fele) Apostol Patika berendezése (Budapest) fa faragott a bútorzat egyik fiókjában a készító Kádár János neve kézírással Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1085 Budapest, József körút 64. Alapítás: 1883, alapító: Lukács Andor. Az alapításkor készült neoreneszánsz bútorzat jelenlegi helyére 1973-ban került az egykori óbudai Magyar Korona patikából. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) állványzat, 2) táraasztal, 3) pénztárasztal, 4) asztalka, 5) székek (3 db). 1975.02.10 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 31354/75 Pdf Html
140 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Arany Egyszarvú Patika berendezése (Debrecen) diófa Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 4024 Debrecen, Kossuth Lajos utca 8. Alapítva: 1772, alapító: Zeininger Antal. A gyógyszertár 1852-ben új helyre került, ekkor készült a jelenleg is használatban lévő biedermeier berendezés. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) állványzat, 2) táraasztal, 3) pénztárasztal. 1975.01.27 Kulturális Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 31225/75 Pdf Html
259 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, ELTŰNT készítő: Ismeretlen Oroszlán Patika berendezése (Csepreg) diófa Eredetileg Körmenden nyílt meg 1802-ben a Rákóczi út 5. szám alatt. Empíre stílusú bútorzata az 1830-as években készült, amelyet a 19. század végén átalakítottak. 1975.01.09 Kulturális Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 31061/75 Pdf Html
103 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; kávéház berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES művész: Senyei Károly (Pest, 1854 – Budapest, 1919);művész: Köllő Miklós (Gyergyócsomafalva, 1861 – Budapest, 1900);készítő: Ismeretlen;művész: Lotz Károly (Homburg vor der Höhe, 1833 – Budapest, 1904) New York, egykor Hungária Kávéház-Étterem berendezése (Budapest) bronz, műmárvány, fa, tükör aranyozott, öntött Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1073 Budapest, Erzsébet körút 9-11. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) A körúti bejárati résznél a belső oldalon háromnyílásos, diadalív szerűen kiképzett kapuzat csavart oszlopokkal, fent középen kerek óra fölötte turulmadárral. 2) Az L alakú kávéház falain 26 darab akantuszlevél-díszes, maszkos, ökörszemtagos, dús bronzkeretes falitükör, a sarki bejárat mellett kétoldalt egy-egy keskeny keretű, felül ovális záródású, ökörszemtagos díszű, bronzkeretes falitükör. Ezzel szemben sokszögű tartópilléren diadalív formájú bronz díszítmény egy-egy korinthoszi fejezeten és hátmán nyugvó ívvel, felette kagyló oromzattal. A központi tartópillér mögött egy-egy konzolos előreugró emeleti mellvédrendszer, faragott kő törpepillér rekeszeikben 3-3 aranyozott bronz rácsrendszer. A törpepilléreken egy-egy balluszteres bronz kandeláber. 3) A Mélyvíz helyiségbe a bejárathoz hasonló kapuzatrendszer vezet le, aranyozott csavart oszlopokkal. A lépcső két oldalán aranyozott vasrácsok, a korlát alsó törpepillérein egy-egy balluszteres bronz kandeláber. A helyiség hosszanti belső és a bejárattal szembeni rövidebb oldalán emeleti mellvédsor, két-két törpepillérrel három rekeszre osztott aranyozott rácsozattal, melyek közül négy balkonszerűen előreugrik. A rácsok felett hat balluszteres bronz kandeláber. A helyiség utcafront felőli oldalát fa lambéria borítja, fűtőtest rácsozatokkal és beépített tükrökkel megszakítva. 4) A Márványterem tükrös fa lambéria rendszerrel borított, a tükrök közti rekeszek enyhén előreugró felületei homorúan ívelt fülkékkel megtörtek. 5) A Dohány utcai erkélyre vezető lépcső fémrácsokkal szegélyezett, a feljárat kezdeténél két törpepillér kandeláberrel, fent a lépcsőre merőleges háromnyílású diadalívet négy csavart oszlop tartja. Középen kétszárnyas kapuzat. 6) Az Irodalmi szalonban két darab háromnyílásos, csavart oszlopos diadalív rendszer vezet, mögötte szétnyitható, üvegezett rekeszű lambéria-szerkezettel. 7) A Lotz teremben átvezető bejárat faburkolatos, kapuzatát 3-3 ión fejezetes álpillér tartja. A helyiség tükörrekeszes lambériás falburkolatának felső közeiben és a mennyezetén rekeszes tagolású falikárpitrendszerrel. A bejárattal szemben, fent, két egymásba átlósan szerkesztett négyzetkeretben Lotz Károly (Homburg vor der Höhe, 1833 – Budapest, 1904) Bacchus és bacchánsnő pannója. 1975.01.02 Kulturális Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 48590/74. Pdf Html
167 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Megváltó Patika berendezése (Esztergom) cseresznyefa, topolyagyökér faragott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 2500 Esztergom, Kossuth Lajos utca 41. A patikát 1867-ben alapította Hulényi Péter a Sisai utcában. A berendezés részei: állványzat, táraasztal, falióra, szekrény, írópult 1975. Kulturális Minisztérium 31366/75 Pdf Html
95 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; üzlet berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Édességbolt, egykori Szerencsi fióküzlet berendezése (Budapest) cseresznyefa furnérozott, intarzia Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1051 Budapest, József Attila u. 9. Eredetileg a Szerencsi Csokoládégyár egyik (nem ismert) fiókja részére készült, majd a Budapest Édességbolt Vállalat rákospalotai (1153 Budapest, Deák u. 123.) boltjába került, ezt követően 1990-ben jelenlegi helyére szállították. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Az eladótérben "U" alakú cseresznyefa furnéros beépítés: középen tükrös ötsoros polcrendszer két oldalt egy-egy intarziás ajtóval. Bal oldalon az előző vitrin folytatása, tovább ajtós lambéria. Jobb oldalon ajtós lambéria féloszlopos posztamenssel. A berendezés tetején sötétre színezett áttöretes pártázat. 2) A polcrendszer előtt egy négykazettás sima pult. 1974.03.06 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.:46491/74 Pdf Html
121 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; cukrászda berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Lukács Cukrászda berendezése (Budapest) Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1062 Budapest, Andrássy út 70. 1902-ben nyílt meg, a II. világháború után Különlegességi Cukrászdára változott a neve. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) földszint (lambéria, pult, mellvédrendszer, csillárok, mennyezet), 2) szalon (lambéria, borítások, tükrök, kandalló, ajtók, csillárok, asztalok). 1973.12.12 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo. 47878/73 Pdf Html
116 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; előtér berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES művész: (több alkotó);készítő: Ismeretlen Az egykori, budapesti Duna Intercontinental Szálloda reprezentatív tereinek berendezési és díszítő tárgyai, 1960-as évek (Budapest) A pesti Duna-parton 1969-ben felépült Duna Intercontinental szálló reprezentatív tereinek berendezési és díszítő tárgyai, készültek az 1960-as években, illetve a mézeskalácsformák a 18-19. században. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Földszinti hall: Cságoly Klára faliszőnyeg (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 78430); 2) Rendes vous-terem: Rékassy Csaba 10 db képe, faliszőnyeg (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 78431); 3) Gipsy coctail bár: 10 textilpanel (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 78432); 4) Intermezzo eszpresszo: Gross Arnold olajképe (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 78433); 5) Rendes vous coctail bár: 2 db fém és ezüstözött tál (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 78434); 6) Felvonó előtti tér: 5 db faliszőnyeg (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 78435); 7) Elnöki lakosztály: Bán István gobelinje (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 78436); 8) Csárda étterem: 9 db mézeskalács forma (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 78437); 10) Felvonó előtti tér: Pécsi László 3 db szőnyege (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 78442). 1973.12.12 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo. 47879/73 Pdf Html
118 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; cukrászda berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen;művész: Szüle Péter (Nagyvárad, 1886 – Budapest, 1944);művész: Iványi-Grünwald Béla (Somogysom, 1867 – Budapest, 1940);művész: Komáromi Katz (Kacz) Endre (Rév-Komárom, 1880 – Balatonalmádi, 1969) Művész cukrászda, egykori Kis-Gerbeaud berendezése és portálja (Budapest) Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1061 Budapest, Andrássy út 29. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Portál; 2) Külső terem: szélfogó, bejárat, lambéria, faliszekrény; 3) Belső lambériák, faliégők, talpas égők, óra; 4) Belső terem: ajtók, lambériák, kandalló, vasrácsozat, tükör, kandeláberek, faliégők, Szüle, Iványi- Grünwald és Komáromi-Katz festmények. 1973.12.12 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo. 47880/73 Pdf Html
107 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; szálloda (hotel) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES művész: Haranghy Jenő (Debrecen, 1894 – Budapest, 1951);készítő: Ismeretlen;készítő: Palka József (Retz, 1860 – Budapest, 1952);készítő: Kopp Ferenc (fóti üvegfestő, 20. százazd első fele) Béke Hotel (egykor Britannia) berendezése és homlokzati mozaikképei (Budapest) üveg festett, mozaik Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1067 Budapest, Teréz körút 43. Az 1913-ban megnyílt Britannia szállodában 1927-1937 között jelentős átalakítás történt, ekkor készültek a védett részek, köztük Haranghy Jenő (Debrecen, 1894 – Budapest, 1951) közreműködésével a festett díszítőelemek is, amelyek a második világháborúban és az 1980-as években történt átalakítás során megsérültek. A háborúban elpusztult homlokzati szobrok pótlására készítette 1947-ben Haranghy Jenő (Debrecen, 1894 – Budapest, 1951) a Szondi György történetét ábrázoló színes üvegmozaik-képeket. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Haranghy Jenő (Debrecen, 1894 – Budapest, 1951) - készítő: Palka József (Retz, 1860 – Budapest, 1952): Szondy borozó üvegablakai (23 db), 2) Haranghy Jenő (Debrecen, 1894 – Budapest, 1951) - készítő: Palka József (Retz, 1860 – Budapest, 1952): Szondy söröző üvegablakai (6 db), 3) Haranghy Jenő (Debrecen, 1894 – Budapest, 1951) - készítő: Palka József (Retz, 1860 – Budapest, 1952):Vadászterem üvegablakai (7 db) 4) Haranghy Jenő (Debrecen, 1894 – Budapest, 1951): Étterem pannó képei, 5) Haranghy Jenő (Debrecen, 1894 – Budapest, 1951): Kupolacsarnok Shakespeare képei (9 db), 6) kandalló (2 db), 7) Haranghy Jenő (Debrecen, 1894 – Budapest, 1951): kupola-fedő üvegrács szerkezete (1937), 8) Haranghy Jenő (Debrecen, 1894 – Budapest, 1951): az utcai homlokzaton a Szondy Györgyöt ábrázoló falmozaik képek és mozaik feliratok (1947). 1973.08.16 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.:47750/73 Pdf Html
109 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; étterem berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES művész: Lotz Károly (Homburg vor der Höhe, 1833 – Budapest, 1904);készítő: Ismeretlen;készítő: Zsolnay gyár (Pécs) Múzeum Kávéház berendezése (Budapest) fa, kerámia festett Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1088 Budapest, Múzeum körút 12. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: A Múzeum körút és a Bródy Sándor utca sarkát megtörten követő L alakú, három egymáshoz csatlakozó helyiség fa lambéria rendszere és egységes falicsempe borítása. A két szélső helyiség mennyezetét fagerendázat tagolja, a falcsatlakozásnál emberi fej alakú konzolokkal. A csempeburkolat plasztikus, aranyozott, a fa párkány között három sornyi színes falicsempével. A középső helyiség két záródásánál 3-3 osztatú tükrös lambériarendszer, színes csempeképekkel, valamint Lotz Károly (Homburg vor der Höhe, 1833 – Budapest, 1904) Csikósverseny című mennyezeti festményével. 1973.08.16 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.:47751/73 Pdf Html
166 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Mátyás Király Patika berendezése (Kecskemét) diófa faragott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 6000 Kecskemét, Czollner tér 5. A patikát Hajagos András alapította 1821-ben, eredetileg a Szabadság tér 1. szám alatt működött. 1970-ben Kalocsára került, végül a jelenlegi helyére. A berendezés részei: állványzat, táraasztal, mérlegaljzat, edényzet 1973.08.15 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 47833/73 Pdf Html
111 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; szálloda (hotel) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES tervező: Forgó Gábor (belsőépítész, 20. század első fele);készítő: Ismeretlen Astoria Szálloda berendezése (Budapest) Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 19-21. Az 1912-1913 között épült szálloda belső kiképzését 1928-ban alakították át. A második világháborúban és 1956-ban megsérült, 1963-ban a metró építésekor is történtek átalakítások. Nagymértékű felújításra 1986-ban került sor. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Hall: oszlopok, lambéria, tükrök, falikarok, szélfogó, ill. bejárati szerkezet, ajtók, rácsrendszerek, tükörrendszerek, berendezés; 2) Étterem: rekeszrács; 3) Porta: kandeláberek, díszítés; 4) Porta-galéria, lépcső, galéria-rész. 1973.08.14 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.:47749/73 Pdf Html
112 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; szálloda (hotel) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, MŰEMLÉK TARTOZÉK építő: Komor Marcell (Pest, 1868 – Sopronkeresztúr, 1944) ;tervező: Forgó Gábor (belsőépítész, 20. század első fele);kivitelező: Rákos Pál-féle műbútorgyár;kivitelező: Goldstein Ignác csillár-, falikar- és világítóeszköz gyáros;készítő: Ismeretlen Palace Szálló berendezése (Budapest) Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1088 Budapest, Rákóczi út 43-45 A szálloda 1911-ben épült Komor Marcell (Pest, 1868 – Sopronkeresztúr, 1944) és Jakab Dezső (Biharrév, 1864 – Budapest, 1932) tervei alapján, 1923-ban és 1928-ban részben átalakították. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Hall és étterem: lambériarendszer, galériarendszer és sor, fa- mellvédek, oszlopok, páholyok, rácsozatok, csillárok, magyaros térelválasztók; 2) Szálloda: népies rácsozatok, padlócsempe. 1973.08.14 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.:47747/73 Pdf Html
114 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; étterem berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen;művész: Sándor Béla (Győr, 1872 – Budapest, 1949) János Pince, egykor János Vitéz Söröző berendezése (Budapest) fa, falemez, sárgaréz faragott, festett Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 11. Az 1913-ban készült berendezést 1927-ben átalakították, ekkor készült a János Vitéz életét ábrázoló képciklus is. 1985-ben felújításra került sor. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) bejárati szárnyas ajtók, 2) lambéria, 3) boxok, 4) János vitéz képciklus, 5) asztalok. 1973.08.14 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo. 47746/73 Pdf Html
106 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; étterem berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES tervező: Gattaringer Oszkár (építész, 20. század első fele);készítő: Bartolfy János (budapesti asztalos, 19. század vége – 20. század eleje);készítő: Schillinger Vilmos padló- és falburkoló vállalata (Budapest) Apostolok vendéglő berendezése (Budapest) fa, bronz faragott, mozaik Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1052 Budapest, Kígyó utca 4-6. Alapítva: 1903, alapító: Förster János (1863 –1932). Eredetileg az „Apostolok” sörözőként működött. A harmincas évekre elnevezése „Apostolokhoz címzett söröző és borozó” lett, kiegészülve éttermi funkcióval is. A bútorok és asztalok Gattaringer Oszkár tervei alapján 1913-ban készültek, a boxok fafaragásai Bartolfy János erdélyi asztalosmester munkái, az üvegmozaikok Szabó Kálmán művei. A padlóburkolatot Schillinger Vilmos padló- és falburkoló vállalata készítette. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Bejárati folyosó: neogót berendezés, táblák, lambériák, csillárok. 2) Söntés: lambéria, régi hűtőszekrény, pohárállvány, sörkimérő, edénypolc (hordóforma) ételmelegítő, fülkesor, lambériák, csillárok, apostolos lámpák. 3) Nagyterem: boxok, lambéria, apostol képek, fűtőtest- szekrények, csillárok. 4) Kisterem: falfülke, boxok, cserépkályha, mennyezeti díszítmények. 1973.08.13 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.:47744/73 Pdf Html
250 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Isteni Gondviselés Patika berendezése (Kecskemét) diófa, topolyafa A gyógyszertárat 1847-ben Szabadszálláson alapította Martinovics Péter, ekkor készült a biedermeier stílusú berendezése is. A berendezés részei: táraasztal, óra, állványzat, táramérleg tartó szekrény 1973.07.21 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 47692/73 Pdf Html
252 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Szentlélek Patika berendezése (Kecskemét) tölgyfa Kecskemét város harmadik gyógyszertárát Batlay János alapította 1847-ben, tulajdonosa 1855-től Handtel Károly. Neogótikus berendezése 1890 körül készült. A berendezés részei: táraasztal, óra, állványzat 1973.07.06 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 47580/73 Pdf Html
255 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, ELTŰNT készítő: Ismeretlen Isteni Gondviselés Patika berendezése (Kübekháza) cseresznyefa intarzia A bútorzat eredetileg Szegeden, a Tisza Lajos sugárút 32 szám alatti patikában, majd Szatymazon és végül Kübekházán volt. A gyógyszertárat 1812-ben Szegeden alapította Remold Jakab. A neorokokó stílusú, officinaállványzat az 1870-es években készült. A felső rész nyitott polcos, az alsó részen intarziás, leveles díszítésű fiókokkal. 1973.06.22 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 47382/73 Pdf Html
179 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Sas Patika berendezése (Budapest) fa faragott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1091 Budapest, Üllői út 105. A patikát 1887-ben alapította Berthan Gyula, bútorzata 1892-ben készült. Itt kezdte működését Richter Gedeon. A berendezés részei: táraasztal, sarokpolc, analitikai mérleg, asztalka, szék, állványzat, pénztárasztal 1973.06.22 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 47468/73 Pdf Html
157 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Isteni Gondviselés Patika berendezése (Zomba) diófa furnérozott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 7173 Zomba, Fő tér 6. Alapító: 1863, Rozsnyai Mátyás. A berendezés részei: állványzat, tárasztal, szobor, petróleumlámpa, szekrény mérleggel 1973.05.09 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 47036/73 Pdf Html
93 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; üzlet berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Papírbolt, egykori Rosner berendezése (Budapest) fa intarzia Eredetileg a budapesti Belvárosban a Petőfi Sándor u. 17. szám alatt, majd az épület lebontása után a szomszédos épületben, a Petőfi Sándor u. 18. szám alatt működött a bolt. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) "U" alakban elhelyezkedő polcos állványzat egy-egy üvegezett sarokvitrinnel, egy darab, felül félköríves lezárású szárnyas ajtóval. 2) Pultok: Három tömör lábazatú, hátul fiókos pult, elülső oldalukon intarziával. 1973.01.12 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.:46092/1973 Pdf Html
94 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY portál VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES tervező: Kozma Lajos (Kiskorpád, 1884 – Budapest, 1948);tervező: Forgó Gábor (belsőépítész, 20. század első fele);tervező: Keller József (1889 – 1941?);készítő: Haas és Somogyi Vasszerkezeti Gyár Rt. (Budapest);készítő: Hirschfeld Dénes (építőmester, 20. század első fele) Az egykori Münchengrätzi cipőbolt portálja és berendezése, 1930-1937 (Budapest) üveg, réz, fém, fa furnérozott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 15. A Münchengrätzi Cipőgyár Rt. cipőboltja részére 1930-ban Kozma Lajos (Kiskorpád, 1884 – Budapest, 1948) tervezte, a Haas és Somogyi Vasszerkezeti Gyár Rt. által kivitelezett, majd 1937-ben Forgó Gábor és Keller József belsőépítészek és Hisrschfeld Dénes építőmester által átépített üzletportál és berendezés. A portált 1991-ben felújították. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Portál: fémkeretes kettős kirakat középen bejárattal. A kettős bejáratot félköríves előélű pillér tagolja. 2) Beépítés az eladótérben: "U" alakban végigfutó mahagóni faburkolat áttöretekkel, vitrinekkel és ajtókkal tagolva. A jobb- és baloldali széles áttöretben, középen keskeny márvány talapzaton álló fiókos, tetején vitrines szekrény. Az áttöret mellett kétoldalt egy-egy üveges vitrin. A faburkolat hátsó, a bejárati ajtóval szemben vitrinsor. 3) Galéria: a falburkolatrendszer fölött kissé előreugróan, fémrácsozattal ellátott. 4) A bejárat mellett kétoldalt keskeny márvány talapzaton álló negyedköríves pénztár ill. csomagolópult (2 db). 5) Üveges pultok (2 db). 1973.01.12 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.:46093/73 Pdf Html
91 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; illatszerbolt berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Az egykori Koszterlitz illatszerbolt berendezése és portálja (Budapest) fa festett, aranyozott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1052 Budapest, Váci utca 18. Az egykori Kosterlitz drogéria berendezése és a portálja, készült 1928-1934 között. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Portál: a bejárat és a kettős (jobb és bal) kirakat karéjos talapzata rózsaszín márvány, feljebb fehérre festett lécbordázat fogja össze az ívesen kiálló kirakatszekrényeket. 2) Az eladótér beépítése fehérre fényezett, aranyprofilos, pilaszterekkel tagolt, polcos állványzat "U" alakban, szemközt apszisos lezárással végigfut a helyiségen. Az apszis indításánál a két szemközti falpilléren a sima falburkolaton egy-egy aranykeretes tükör két-két faliégővel. Hasonlóan tükrös a raktárba vezető ajtó. Az állványzatban utólagosan berakott, barna polcok találhatók. 3) Pultok: 4 db nagyobb (üveges), és 2 db kisebb pult, aranyozott plasztikus rátét-dísszel. 1973.01.12 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.:46079/1973 Pdf Html
168 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Valnicsek Béla és Fia;tervező: Csemiczky Tihamér (Törtel, 1904 – Budapest, 1960);készítő: Ismeretlen Megváltó Patika berendezése (Abony) diófa pác, politúrozott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 2740 Abony, Kossuth tér 12. U alakban felállított bútorzat, a feső rész váltakozva üvegajtós, ajtóbetétes és nyitott polcos megoldású, az alsó rész fiókos és ajtóbetétes kiképzésű. A táraasztal homlokoldala hármas tagolású, üvegajtós. Részei: állványzat, táraasztal, mérleg mérlegszekrénnyel 1973.01.01 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 47469/73 Pdf Html
258 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, ELTŰNT készítő: Ismeretlen Oroszlán Patika berendezése (Mátészalka) Az 1825-ben alapított patika késő biedermeier-neobarokk jellegű berendezése 1860 körül készült. A bútorzat hiányos, csupán a tára- és pénztárasztal, két táramérlegtartó maradt meg. 1973.01.01 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 47602/73 Pdf Html
251 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Szentlélek Patika berendezése (Kecskemét) diófa intarzia A gyógyszertárat 1835-ben Bácsalmáson alapította Martinovics Aladár. Utoljára Tataházán működött 1983-ig. A berendezés részei: táraasztal, állványzat 1973. Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 47691/73 Pdf Html
188 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Szentháromság Patika berendezése (Borota) diófa Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 6445 Borota, Felszabadulás u. 29. A patikát 1819-ben alapította Pöschl Ferenc, a berendezés eredetileg Kiskunfélegyházán volt. Részei: táraasztal, állványzat, edényzet 1973. Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 47693/73 Pdf Html
164 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Madonna Patika berendezése (Dunabogdány) fa festett, aranyozott, faragott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 2023 Dunabogdány, Kossuth Lajos u. 96. Alapítás: 1907. A berendezés feltehetően egy pesti belvárosi patikából került 1886-ban Visegrádra, majd az 1950-es években került jelenelgi helyére. A berendezés részei: állványzat, táraasztal 1973. Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 47353/73 Pdf Html
165 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Magyar Korona Patika berendezése (Nyírmada) Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 4564 Nyírmada, Ady Endre út 5. A gyógyszertárat 1905-ben alapította Novák József. A berendezés részei: állványzat, táraasztal, íróasztal, szobor 2 db, edényzet 1973. Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 47601/73 Pdf Html
90 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; illatszerbolt berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Az egykori Neruda drogéria berendezése és portálja (Budapest) tölgyfa pácolt, faragott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1052 Budapest, Kossuth Lajos utca 10. A Neruda Nándor által 1872-ben a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca 7. szám alatt alapította a „Drogéria az Aranyméhkashoz” címzett gyógyfűszer- és illatszer-nagykereskedését. Az üzlet 1889-ben költözött a mai helyére, berendezése 1891-ben, a portál 1914-ben készült. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Portál: Vasszerkezetes portál középen ajtóval, kétoldalt 1-1 mély ajtó íves kirakattal, fölöttük az emeleti részen ugyancsak vasszerkezetes, üvegezett "mellvéd". 2) Az eladótérben baloldalon tölgyfa burkolatos, pilaszterekkel tagolt, 14 osztású polcrendszer alul fióksorokkal, feljebb árkádíves lezárású polcozattal, felette balluszteres galéria korláttal. Jobb oldalon három kiálló pillért négyzetesen közrefogott lambéria polcsorokkal, beüvegezéssel váltakozva. 3) Mobil bútorzat: 6 db pult, 1db aranyozott, fakeretes tükör áttöretes neobarokk emberi maszkkal díszítve. A bútorzat faragott díszítése népies reneszánsz ízlésű. 1972.05.23 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.:47121/1972 Pdf Html
169 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Oktogon Patika berendezése (Budapest) diófa faragott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1067 Budapest,Teréz körút 7. A patikát Beer József alapította 1786-ban. Hátul lesarkított téglalap alakú helyiségbe beépítve, hátsó részén galériás kiképzéssel. Részei: galéria, asztalka, állványzat, táraasztal, pénztárasztal, csillár, patikaüveg (5 db) (magyar, 18. század vége), Hygieia és Asklepios falkép 1970.05.11 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 85060/70 Pdf Html
184 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Kozma Károly (budapesti asztalos, 20. század első fele);készítő: Ismeretlen Szent Ferenc Patika berendezése (Budapest) fa borított Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1091 Budapest, Üllői út 59. A patikát 1873-ban alapította Landau Imre a Ferenc téren, innen került a Ferenc utca 16-ba, 1888-ban az Üllői út 65. szám alá, majd 1923-ban a jelenlegi helyére. A berendezés 1920 körül készült. A berendezés részei: állványzat, galéria, táraasztal 1970.05.11 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz. Főo.: 85061/70 Pdf Html
186 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Szent István Patika berendezése (Budapest) márvány, üveg, diófa pácolt, lakkozott, csiszolt, öntött, faragott Nyilvánosan látogatható őrzési helye: 1078 Budapest, István u. 17. A patikát 1795-ben alapította Tóth Ignác, Budán az Országúton (mai Margit körúton). A patika 1816-ban Újlakra költözött, majd 1843-ban vissza az Országúti ferences rendház mellé. Az eklektikus-neogótikus berendezése 1899-ben készült. A patika 1932-ig működött itt, ezt követően került az István útra. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Táraasztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25372); 2) Szekrény (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25374); 3) Szekrény (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25375); 4) Állványzat (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25379); 5) Íróasztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25382); 6) Asztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25384); 7) Írópulpitus (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25385); 8) Irodaszekrény (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25387). 1970.05.11 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 85059/70 Pdf Html
300331 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; hall berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES tervező: Kozma Lajos (Kiskorpád, 1884 – Budapest, 1948) Hall berendezés fa faragott, festett, lakkozott, aranyozott A négyszögletes helyiség falai vízszintesen hatosztatúak. A jobboldali ajtó két oldalán két-két üveges szekrényke van beépítve. A bejárati ívvel szemben félköríves szoborfülke, balra beépített szekrények vannak. Az egyes keretelt betétmezőkben itt is stilizált és geometrikus rátétes díszek helyezkednek el. A mennyezeten süllyesztett mezőben öt hatágú csillag van, amelyek a villanykörték befogadására szolgálnak. 1969.09.11 Művelődésügyi Minisztérium 86039/69 Pdf Html
300332 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; előszoba berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES tervező: Kozma Lajos (Kiskorpád, 1884 – Budapest, 1948) Előszoba berendezés fa, fém aranyozott, lakkozott, faragott, festett Krémszínűre festett fa, szürke applikált díszítéssel. Négyszögletes alapterületű helyiség, kétszárnyú, egy-egy hatágú csillaggal díszített ajtóval, réz kilinccsel. A falat vízszintes lécek hat sávra tagolják. A jobboldali fal három beépített szekrényt foglal magába. A mennyezet négy sarkában stukkó dísz, középen nyolckaréjos rozetta látható. Az egyes keretelt betétmezőkben stilizált és geometrikus rátétes díszítések vannak. Félköríves, hasonlóan kiképzett árkádszerű nyílás vezet át a hallba. 1969.09.11 Művelődésügyi Minisztérium 86039/69 Pdf Html
99 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; édességbolt berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Édességbolt (egykori Stühmer) berendezése, 1928 (Kaposvár) fa festett, aranyozott Nyilvánosan látogatható őrzési helye: 7400 Kaposvár, Fő u. 4. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) A bejárattal szemben függőlegesen három, vízszintesen kétosztatú polcos állvány széles keretbe foglalva. A keretelésben felirattal: KÉSZÜLT ANNO DOMINI MCMXXVIII. Az állvány előtt hosszú zárt pult, mellvédjén aranyfestésű szalagfonatos rátéttel. 2) Bal oldalt az 1) szám alatti állványhoz hasonló keretelésű kisebb polcos állvány áttört díszítéssel. 3) A 2) szám alatti állvány jobb oldalán fülkeszerű kiképzésben cserépkályha zöldmázas csempével, felső részén figurális díszítéssel. 4) Aranyfestésű fakeretes tükör, áttöret oromzattal, "Stühmer 1928" felirattal. 1969.01.01 Művelődésügyi Minisztérium 85486/69 Pdf Html
170 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Opera Patika berendezése (Budapest) Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1061 Budapest, Andrássy út 26. A patikátTörök Sándor alapította 1888-ban, eredetileg az Andrássy út 29. szám alatt működött az Operaház szomszédságában. Az 1930-as években került át a jelenlegi helyére. A berendezés részei: szék (4 db), pénztárasztal, szekrény, táraasztal (3 db), állványzat, galéria, karosszék (2 db) 1967.02.18 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 66487/67 Pdf Html
300182 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; könyvtár berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, MŰEMLÉK TARTOZÉK készítő: Ismeretlen Könyvtárberendezés (magyar, 1746-1747 között) diófa, fenyőfa, tölgyfa, jávorfa faragott, borított magasság: 250.00 cm A győri volt karmelita rendház könyvtárberendezése Fenyő alapon dió borítással, karcolt, égetéssel árnyalt, leveles, jávorfilével keretelt szalagberakásos díszítéssel, faragott oromdíszel. A nyitott polcozatrendszerű berendezés lambériaszerűen borítja a téglalap alakú, boltozatos helység falait. Felépítésében az architektúra vonalait és a boltozat hajlását követi. Talapzat és zárópárkány vízszintes. A függőleges tengelytagolást sima sáv elé állított, a nyitott polcos alsó rész talapzati pillérei fölötti csigás, konzolszerű tagok képezik. A folyosó felőli falon jobbra ajtó, balra az ajtónyilásnak megfelelő téka, farácsos ajtóval, közöttük széles, kettős osztású, kétoldalt egy-egy keskenyebb polcozatos rész, az ajtó felett a karmelita rend címere, a téka felett pajzsban könyvtári embléma. A rövid oldalakon hármas beosztású rész, oromzaton ovális keretben női és férfi szent olajfestésű félalakja. A kétablakos falrész beosztása a szemben levő fallal azonos ritmusú. 1966.11.01 Művelődésügyi Minisztérium 68985/66 Pdf Html
189 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Szentlélek Patika berendezése (Szombathely) fa, üveg faragott A gyógyszertárat Gutten György alapította 1753-ban alapítottták, a védett, eklektikus stílusú berendezés 1880 körül készült. A berendezés részei: U alakban felállított állványzat, a középső ajtónyílás felett faragott oromzati dísz órával, hatos osztatú, üvegajtókal ellátott táraasztal, pénztárasztal. 1965.09.15 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 68793/65 Pdf Html
161 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Kígyó Patika belsőépítészeti kialakítása és berendezése (Szombathely) cseresznyefa intarzia Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 9700 Szombathely, Fő tér 31. A gyógyszertárat 1907-ben alapította Babics István, erről márványlapon felirat tanúskodik: FUNDAMENTA HIUSCE MEDICAMENTORUM OFFICINAE NOMINE DOMINI FECIT STEPHANUS BABICS MAGISTER PHARMACIAE ANNO DOMINI MDCCCCVII. A védett belsőépítészeti egység elemei: mozaikpadló, gipszstukkók, cseresznyefa bútorzat (állványzat, táraasztal, pénztárasztal, receptíróasztal, aszalka, kanapé, tükör). 1965.09.15 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 68791/65 Pdf Html
158 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen;készítő: Ismeretlen Isteni Gondviselés Patika berendezése (Nagykálló) cseresznyefa, topolyagyökér borított Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 4320 Nagykálló, Szabadság tér 3. Alapítás: 1813, a bútorzat 1860-1870 között készült. A berendezés részei: pénztárasztal, állványzat, táraasztal 1965.01.01 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 68121/65 Pdf Html
300181 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, MŰEMLÉK TARTOZÉK tervező: Alpár Ignác (Budapest, 1855 – Zürich, 1928);készítő: Neuschloss Ödön és Marcell parketta és bútorgyára (Budapest);megrendelő: Neuschloss Ödön (?, 1851 – Budapest, 1904) Belsőépítészeti kialakítás (19. század vége) tölgyfa faragott Egykor Neuschloss Ödön (?, 1851 – Budapest, 1904), majd Aschner Lipót (Assakürt, 1872. január 27. – Budapest, 1952) budapesti gyárosok villájának belsőépítészeti kiképzése. Bejárati csarnokának, galériás halljának és földszinti helyiségeinek lambériái, beépített bútorzata és rozettás mennyezetei. Tölgyfa, faragott és rakott díszítéssel. Apostol utcai homlokzaton hármas osztású neogót kapu mögött kettős, szélfogó ajtóval kettéosztott előtér, betétlapos falburkolattal, belsőn baloldalon kandallókeret, jobboldalon egykor tükör (kandallórács, jobboldali falrész a házfelügyelőnél), mennyezeten téglalap alakú mezőben rakott, szecessziós virágdísz. Hall galériás kialakítása gazdag gyámrendszerrel, romanizáló, Lechner hatású dús, faragott díszítéssel. Rozettás mennyezeten vascsillár. Földszint baloldali szárnyán egykori könyvtárhelyiség falburkolattal, rozettás mennyezettel, beépített könyvszekrénnyel (egy falmező kiemelve, mint térosztó fal van használatban). Az épület déli, kerti homlokzatán faragott kapu eresszel, csatlakozó, galériára vezető faragott fa lépcsőházzal. Keleti oldalon a galéria szintjéhez hasonló faragással díszített, faoszlopon nyugvó faszerkezetű fedéllel ellátott veranda csatlakozik. Az épület belseje kisebb lakásokra van felosztva, burkolatok sérültek, hiányosak. 1965.01.01 Népművelési Minisztérium 68255/65 Pdf Html
300187 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; könyvtár berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, MŰEMLÉK TARTOZÉK készítő: Ismeretlen Könyvtár berendezése (18. század) diófa, diógyökér, jávorfa, tölgyfa berakás, faragott, tusfestés Egykori ciszterci könyvtár berendezése: Egybeépített nyitott könyvszekrény (8 db), különálló könyvszekrény (2 db) Tölgyfa corpusban dió, diógyökér, jávorfilé berakás, tusfestéssel alkotott berakott ornamesek és faragott, aranyozott részletek. Az egységesen felépített szekrényeknek az oromzat kialakítása szerint két típusa található: magas alsó párkány fölött profilált polcokkal elválasztott 12 különböző nagyságú üreg. Az egyik típus oromzata erőteljesen tagozott voluta alatt széles szalagberakással keretelt ovális mező, virágfejekkel, rácsmustrával. A másik típus kiugró, erőteljesen tagozott vízszintes lezáródású párkány alatt ovális berakott díszítmény, rácsmustra, viráginda. Az egyes szekrényeket határoló és elválasztó félpillérek fejezetében faragványoktól közrefogottan tusfestéses ornamens található, a pilaszteren 8 féle, váltakozó tusfestéses díszítmény látható. 1961.02.24 Művelődésügyi Minisztérium 81791/61 Pdf Html
300185 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; refektórium berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, MŰEMLÉK TARTOZÉK készítő: Ismeretlen Refektórium berendezése (18. század második fele) tölgyfa faragott A veszprémi piarista rendház refektóriumának berendezése: Kettős bejárati ajtó: a külső ajtón kívül faragott, rocailleos keretelésű mező, másik oldal hasonló, egyszerűbb. Régi zárja felet újabb kilincs. Az ajtó feletti hullámos szélű, csigás, akantuszleveles díszű oromzatban Mária monogram. A belső ajtó a külsővel megegyező, egyszerűbb. A két ajtó közötti száles sáv keretelt lapokkal bélelt. Falba épített szekrény: ajtóvá alakítva, előbbihez hasonló tagolással, "piskóta idomú" keretelt mezőkkel, sárgaréz, kontúrjában tagolt kulcslyukpajzsokkal. Alacsony szekrény (2 db): Két ajtóval, ajtókon egy-egy csigás keretelésű mező, egy-egy aranyozott préselt kulcslyukpajzs. 1960.10.18 Művelődésügyi Minisztérium 84974/60 Pdf Html
144 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen győri asztalos, 19. század közepe Arany Sas Patika berendezése (Győr) fa furnérozott Nyilvánosan látogatható őrzési helye: 9025 Győr, Híd utca 15. Az 1767-ben alapított patika 1992-ig a Kossuth Lajos u. 20-ban működött. Biedermeier stílusú diófa bútorzatát ismeretlen győri asztalos készítette az 1850-es években. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) ajtókeret, 2) állványzat, 3) táraasztal, 4) íróasztal. 1960.02.10 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Öná.Múz.O.: 81574/1960 Pdf Html
89 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; üzlet berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES tervező: Lajta Béla (Leitersdorfer) (Budapest, 1873 – Bécs, 1920) Az egykori Bárd zeneműkereskedés berendezése (Budapest) fa faragott, festett Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 4. 1899-ben Bárd Ferenc zeneműkereskedő nyitott itt üzletet, Lajta Béla (Budapest, 1873 – Bécs, 1920) építészre bízva a zeneműbolt belső kialakítását. Az üzletet 1948-ban államosították, jelenleg is könyvesboltként működik. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Az eladótérben két oldalon 10-10 osztású nyitott könyvespolcok, hullámos szélű osztó lécekkel. 2) A könyvespolcok fölött "U" alakban galéria, hullámvonalas áttört korláttal, a polcozatokat összekötő hátsó részen egy nagyobb és két kisebb kapuszerű, íves lezáródású nyílással. A faszerkezet (vésett, faragott) díszítése magyaros. A berendezés festése eredetileg színes volt. 3) Asztal és két támlásszék (a galériához hasonló) magyaros díszítéssel. 1960.01.01 Művelődésügyi Minisztérium 85785/1960 Pdf Html
260 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY portál VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Fekete Sas Patika portálja (Veszprém) tölgyfa festett, faragott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: Veszprém, Rákóczi Ferenc u. 8. Az 1747-ben alapított patika felszereléséből az 1880 körül készült neoreneszánsz portál és kirakati rész maradt meg. 1960.01.01 Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 7-281/60 Pdf Html
162 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Kígyó Patika berendezése (Eger) tölgyfa faragott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 3300 Eger, Dobó tér 2. Alapítás: 1839. A bútorzat 1949-ben átkerült Csányra, majd 1996-ban került vissza Egerbe. A berendezés részei: állványzat, szekrény, táraasztal, íróasztal, óra 1960. Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 86275/60 Pdf Html
300184 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; levéltár berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, MŰEMLÉK TARTOZÉK készítő: Ismeretlen Levéltár berendezése, 1810 körül tölgyfa faragott Fejér vármegye levéltára négy helyiségének 1810 körül készült berendezése. 1959.02.14 Művelődésügyi Minisztérium M.M.:81693/1959 Pdf Html
180 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, MŰEMLÉK TARTOZÉK készítő: Ismeretlen Segítő Mária Patika berendezése (Mosonmagyaróvár) cseresznyefa Nyilvánosan látogatható őrzési helye: 9200 Mosonmagyaróvár, Fő utca 39. A berendezés az 1830-as években készült, a 19. század végén került a jelenlegi helyére. A bútorzat bolthajtással összekötött helyiségben áll. A berendezés részei: táraasztal, állványzat, szekrény, íróasztal, ajtó, edényzet 1959. Művelődésügyi Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 7-361/1959 Pdf Html
88 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; üzlet berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES művész: Márk Lajos (Retteg, 1867 – New York, 1940);tervező: Körössy (Körösi) Albert Kálmán, királyhalmi (Szeged, 1869 – Budapest, 1955) Philantia virágüzlet berendezése (Budapest) egyéb méret(ek): ; 2 db író- és csomagolópult márványlappal: 110x67x80 cm1 db márványkandalló: 133x45x110 cm Olajképeken jobb alsó sarokban Márk jelzéssel. Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1052 Budapest, Váci u. 9. Európa egyik legrégibb, ma is működő virágüzlete, részben megőrzött, eredeti, szecessziós berendezéssel. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) A helyiség jobb- és baloldalán intarziadísszel és fémborítással díszített burkolat, amely 2,15 m magasságban borítja a padozat szintjétől a falakat. Az intarziadísz magyaros formavilágú. A burkolat közepén mindkét oldalon hétrészes tükörbetét. A faborítás felett mindkét oldalon pannók: jobboldalon virágárus, kerti jelenetet ábrázoló pannó, a baloldalon idilli jelenet. A pannókat Márk Lajos (Retteg, 1867 – New York, 1940) festette. Az üzlettér első részét hatosztatú, áttört ív kapcsolja össze a hátsó résszel. 2) Rakott mozaik padló (világosszürke, fehér, világos olíva barna). 3) Mennyezeti (eredeti) stukkódíszítés rózsamotívumokkal. 4) A stukkó növényi motívumai a portál fémdomborításaiban ismétlődnek meg. 5) Mobil darabok: 4 db hasáb alakú, három oldalán üvegezett vitrin (a pannók előtt elhelyezve 2-2 db), 1 db fémborítással díszített márványkandalló, 2 db író- és csomagolópult márványlappal, 1 db plüss kanapé, 1 db plüss sarokkanapé, 2 db fekete márványtetejű, 8 lábú asztal, 3 db ülőke, plüssel bevonva. 1958.01.01 Művelődésügyi Minisztérium 118482/1958 Pdf Html
141 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Arany Kereszt Patika berendezése, 1888 (Budapest) tölgyfa faragott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1051 Budapest, Nádor utca 24. A patikát 1888-ban alapította Megyeri Géza, ekkor készült a neoreneszánsz bútorzat is. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Állványzat (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25102); 2) Táraasztalok (két kisebb és két nagyobb, összesen 4 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25116); 3) Irodaszekrény (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25121); 4) Tükör (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25125); 5) Mérlegek (2 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25131); 6) Pénztárfülke (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25153); 7) Karosszékek (2 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25156). 1956.05.07 Népművelési Minisztérium Népműv.Min.Múz.Főo.: 8630-81152/56 Pdf Html
159 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Kígyó Patika berendezése (Budapest) fa faragott, festett Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 2. A patikát 1784-ben alapította Stehleng Károly. 1899-ig, az épület lebontásáig a Kígyó tér 1. szám alatt működött, ezt követően került jelenlegi őrzési helyére. A korábbi, 1870-es években készült neorokokó bútorzathoz (az előtér állványzata három táraasztallal) 1899 körül szecessziós stílusú hátsó galériát építettek. Az eltérő stílusok összehangolására a korábbi jávorfa bútorzat furnérozását lefestették, ill. szecessziós díszítésekkel egészítették ki. Így a bútorzat mai formájában eklektikus hatású. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Állványzat (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25123); 2) Állványzat (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25128); 3) Táraasztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25132); 4) Táraasztal, előtéri (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25133); 5) Térelválasztó, faragott (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25136); 6) Galéria (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25141); 7) Folyadéküveg, nagy (2 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25142); 8) Patikaedény (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25149); 9) Folyadéküveg, közepes (6 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25747); 10) Patikaedény, kicsi (4 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25751). 1954.01.01 Népművelési Minisztérium 8650-9005/1954 Pdf Html
178 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen Római Császár Patika berendezése (Budapest) tölgyfa faragott, pác Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 1089 Budapest, Orczy út 42. Eredetileg: Budapest, I. Fő u. 56. A patikát 1784-ben alapítottta Kolb Bernát János, az 1950-es évekig a Fő utca 54-ben működött. Berendezése a 19. század második felében készült. A berendezés részei: táraasztal, állványzat 1954.01.01 Népművelési Minisztérium Műv.Min.Múz.Főo.: 8630-9095/54 Pdf Html
65471 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY portál MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT készítő: Zsolnay gyár (Pécs) Hoffmann Károly Első pécsi bútor-, ajtó- és ablak-gyára bútor-raktárának portálja, 1897 (Pécs) kerámia mázas Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 7600 Pécs, Perczel u. 14. Zsolnay kerámiával burkolt. Két oldalán posztamensen álló 1-1 pilaszter, bennük dúsan kiképzett növényindás-maszkos reneszánszos motívumokkal. A közrefogott portál kétszintes, a sarkokban gyámkövekkel, felette régi, festett üvegen "Csukás Zoltán", az architrávon "Bútor raktár" felirattal. A főpárkány fölött oromzat, középen volutákkal közrefogott íves kagylófülkében mogyoró és tölgy gallyakkal körülvéve angyalfejes kartus, benne az asztalos mesterség jelképeivel: körző, derékszöglelő és gyalu. Alatta, az attikán összefűzött girlandok, kétoldalt csillagos kartusok és 1-1 füzéres amfora (ez utóbbi két motívum eredetileg a bécsi Equitable biztosító homlokzatához készült). A portál a millennium alkalmával készült: Hoffmann Lajos bútorgyáros Zsolnay kerámia-kiképzésű bútorraktár-portál tervrajzára a tanácstól az alábbi szűkszavú építési engedélyt kéri: "Tekintetes Tanács! Alulírt Perczel utcza 14 számú házamon a mellékelt rajz szerinti majolica portálét szándékozom alkalmazni. Kérem az engedély megadását. Pécs, 1897. april hó 21én" A vázlatos tervrajzon építész neve nem szerepel, csupán Hoffmann Lajos aláírása. A tervet akár a bútorkészítő tulajdonos is megrajzolhatta a Zsolnay Gyár építészeti formakönyveinek elemkínálatából. Elegendő volt ugyanis a méreteket és az elrendezést tisztázó jelzésszerű rajz, ahol a részletformákat a melléjük írt fazonszámok pontosítják. Jelentős középületekhez készült díszítőformákra esett Hoffmann választása. Ezek is datálják, s részben az előkép pompájához, tekintélyéhez kapcsolják a szolid építményt: a két szintet átfogó, posztamensen álló reneszánszos betétű gazdag fejezetű pilaszterek olyanok, mint amilyenek a Műcsarnok apszishomlokzatának vakablak fülkéit szegélyezik. 1954.01.01 Népművelési Minisztérium 8630-50155/1954 Pdf Html
154 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: (több alkotó) Irgalmas Patika berendezése (Eger) tölgyfa, ébenfa aranyozott, faragott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 3300 Eger, Markhót Ferenc utca 1-3. Alapítás: Egerbe a betegápoló irgalmasrend már 1728-tól működtetett patikát. A berendezés 1830 körül készült, feltehetően a rend asztalosműhelyében. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Ismeretlen: Táraasztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25182); 2) Ismeretlen: Állványzat (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25185); 3) Stanzl, Joseph (órás, 19. század közepe): Óra (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25190); 4) Ismeretlen magyar, 19. század eleje: Patikaedény (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25199); 5) Ismeretlen magyar: Mozsár (1855) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 47792); 6) Ismeretlen: Iker táramérleg (2 db) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 47793). 1953.01.01 Népművelési Minisztérium 863-1996/1953 Pdf Html
153 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen II. Lajos Király Patika berendezése, 1848 (Mohács) cseresznyefa faragott, aranyozott, furnérozott "Heinrich József asztalos Mohács 1887" (feltehetően egy javítás alkalmával keletkezett) Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 7700 Mohács, Dózsa György u. 44. Alapítás: 1848, alapító: Muczina György. Eredetileg a Mohács, Dózsa György út 42. szám alatt működött. A berendezés az alapítás időszakában készült, az egyik fiók alján található "Heinrich József asztalos Mohács 1887" jelzés feltehetően egy későbbi javítás, vagy átalakítás alkalmával keletkezett. Az állványzat késői biedermeier és neobarokk stílusú, klasszicista elemekkel, aranyozott ökörszemes kereteléssel, az ajtó felett oromzati órakerettel. A neobarokk táraasztal lefelé karcsúsodó, homloklapján három sima betétlapban aranyozott rozetta dísszel. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Állványzat (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 47690); 2) Táraasztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 47689); 3) Patikaedény (9 db) (19. század közepe) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 47691). 1953. Népművelési Minisztérium 863-82352/953 Pdf Html
151 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Ismeretlen;készítő: Ismeretlen Gránátalma Patika berendezése (Pécs) diófa faragott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 7621 Pécs, Széchenyí tér 5. Alapítás 1796. 1950-ig az Irgalmas rendházban működött, majd a Marx u. 2. sz. alá költöztették. 1990-ben felújítva visszakerült az eredeti helyére. Részei: állványzat, táraasztal A bútorzat felül nyitott, alul fióksorral lezárt. Párkányzata széles, tagolt. A felső részt az alsótól előreugró polc választja el. A függőleges tagolást öt-öt lizéna adja, fejezetükön ovális alakú, faragott gránátalma, nyitott gyümölcsével. 1952.01.01 Népművelési Minisztérium 679/52 Pdf Html
104 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; cukrászda berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, MŰEMLÉK TARTOZÉK művész: Dunaiszky Lőrinc (Libetbánya, 1784 – Pest, 1833);készítő: Krautsiedler (Krautscherer) (budai asztalos, 19. század első fele);készítő: Ismeretlen Ruszwurm Cukrászda berendezése (Budapest) cseresznyefa, fa, mahagóni, üveg intarzia, aranyozott, faragott Nyilvánosan is megtekinthető őrzési helye: 1014 Budapest, Szentháromság u. 7. Az 1827-ben Schwabl Ferenc cukrászmester által alapított cukrászda, utóda, Richter Lénárt megrendelésére (1831 után) készített berendezése: szekrény- és pultrendszer, a műhelyajtó két oldalán egy-egy féloszlop fölött lunettában óra aranyozott napsugarakkal, kanapé, falitükör, csillár, valamint a 19. század elejéről és közepéről származó cukrászati kellékek. A berendezés asztalosmunkáit Krautsiedler (Krautscherer) budai (krisztinavárosi) asztalosmester, a szobrászati munkákat Dunaiszky Lőrinc (Libetbánya, 1784 – Pest, 1833) készítette. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei (összesen: 188 tétel), műtárgy-nyilvántartási azonosító: 25715, 25720, 25722, 25723, 33249, 33250, 33252, 33255, 33257, 33260, 33266, 33270, 33271, 33276, 33278, 33372, 33383, 33386, 33388, 33391, 33394, 33402, 33403, 33404, 33408, 33442, 33444, 33482, 33484, 33486, 33488, 33489, 33496, 33510, 33513, 33516, 33518, 33520, 33522, 33523, 33524, 33528, 33532, 33535, 33539, 33541, 33549, 33553, 33555, 33556, 33557, 33558, 33559, 33560, 33561, 33665, 33666, 33668, 33669, 33670, 33672, 33676, 33677, 33679, 33681, 33684, 33700, 33704, 33710, 33711, 33715, 33717, 33720, 33722, 33735, 33739, 33740, 33741, 33742, 33743, 33744, 33746, 33747, 33748, 33749, 33750, 33751, 33752, 33753, 33754, 33755, 33756, 33757, 33758, 33759, 33760, 33770, 33772, 33774, 33777, 33782, 33785, 33786, 33789, 33795, 33798, 33799, 33801, 33806, 33810, 33816, 33819, 33820, 33821, 33823, 33825, 33827, 33828, 33831, 33834, 33837, 33849, 33850, 33851, 33853, 33854, 33856, 33857, 33858, 33859, 33860, 33861, 33862, 33863, 33864, 33865, 33866, 33867, 33868, 33869, 33967, 33968, 33969, 33970, 33972, 33973, 33974, 33975, 33977, 33978, 33979, 33981, 33982, 33983, 33984, 33985, 33986, 33987, 33988, 33989, 33990, 33991, 33993, 33995, 34002, 34003, 34004, 34008, 34010, 41329, 41332, 41336, 41339, 41341, 41865, 43581, 43835, 44098, 47365, 47370, 47373, 47377, 47379, 47383, 47386, 47390, 47392, 47395. 1952.01.01 Népművelési Minisztérium 863-82625/1952 Pdf Html
105 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; cukrászda berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, MŰEMLÉK TARTOZÉK készítő: Ismeretlen Százéves, volt Reinhardt cukrászda berendezése (Gyula) Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 5700 Gyula, Erkel Ferenc tér 1. A cukrászdát Salis András cukrászmester alapította 1840-ben. 1952-ig Reinhardt Cukrászda, majd Százéves Cukrászda néven működik. A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) vitrin, 2) polc, 3) pult, 4) vaskályha, 5) asztal. 1952.01.01 Népművelési Minisztérium 863-79280/52 Pdf Html
300173 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; levéltár berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, MŰEMLÉK TARTOZÉK készítő: Ismeretlen Levéltár berendezése (1748-1756) tölgyfa aranyozott, faragott Téglány alakú teknőboltozatos, kelheimi kőlapokkal burkolt helyiség. A falon körbefutó tölgyfa szekrényeket aranyozott, faragott fejezetű pillérek tagolják. A szekrények alsó részén négy, lenyitható írólapos asztal. A polcos, feslő rész egykor üvegezett ajtókkal záródott. A főpárkány gazdagon tagolt, eredetileg három csigás oromzattal, ma csak egy található meg: aranyozott, faragott Heves megye címer, egy-egy puttóval körülvéve. A szekrények első része a hosszanti oldalon hullámos, a két szélső homorú, középső domború vonalú. A két középső rész szekrényei homorú vonalúak. 1952.01.01 Népművelési Minisztérium 863-79282/952 Pdf Html
300174 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; levéltár berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, ELTŰNT, MŰEMLÉK TARTOZÉK készítő: Ismeretlen Levéltár berendezése, 1843 fa festett Heves vármegye egykori levéltárából. Zöldre festett polcokkal. 1952.01.01 Népművelési Minisztérium 863-79282/952 Pdf Html
300186 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; könyvtár berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, MŰEMLÉK TARTOZÉK készítő: Ismeretlen Könyvtár berendezése (18. század második fele) tölgyfa faragott Pécs, egyetemi könyvtár Részei: Polcrendszer: vízszintes tagolt talpon áll, kétemeletes, sarkai lemetszettek és pillérszerűen kiképzettek. Alsó része alacsonyabb fekvésű, téglalap alakú ajtókkal, azokon 45 fokos szögben állított farácsozat, középen erős kiülésű osztópárkány. Felül a hasonlóan rácsozott ajtók álló téglalap alakúak, egy-egy ajtó kontúrjában tagolt vas kulcslyukpajzs. A párkány erős kiülésű, a szekrény tagolását követi. Szekrény (3 db): L alakú, kétoldalt egy-egy ajtóval Szekrény (6 db): kétajtós Könyvszekrény: háromtengelyes, mind a négy oldalán kiképzett. Oldalakon alul, felül két-két álló téglalap alakú betétlap. 1952.01.01 Népművelési Minisztérium 863-8096/1952 Pdf Html
190 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Hoffmann Károly (Nyitra, 1823 – Pécs, 1890) műhelye ;készítő: Zsolnay gyár (Pécs);készítő: Ismeretlen Szerecsen Patika berendezése (Pécs) tölgyfa, kerámia faragott, pác Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 7621 Pécs, Apáca utca 1. Pécs város első nyilvános patikáját 1697-ben alapította Seitz Nepomuk János. 1818-ban Hölbing Ignác, majd Hölbing József lett a tulajdonos, tőle vette meg 1851-ben Sipőcz Ferenc, 1857-ben Sipőcz István lett a tulajdonosa. 1764 óta működik a gyógyszertár jelenlegi helyén. Berendezése 1897-ben készült. A berendezés részei: táraasztal (2 db); receptszekrény; kétajtós,üveges szekrény; pénztárasztal; asztal; állványzat; kút; szék (6 db); mérleg (2 db) Sötétbarnára pácolt, neorokokó faragványokkal gazdagon díszített officina bútorzat. 1952.01.01 Népművelési Minisztérium 863-679-198/52 Pdf Html
174 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; patika (gyógyszertár) berendezés MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES készítő: Zsolnay gyár (Pécs);készítő: Feud János – Miszkivetz Gyula;készítő: Ismeretlen Arany Oroszlán Patika berendezése és portálja (Sopron) Nyilvánosan látogatható őrzési helye: Sopron, Várkerület 29. A berendezés része: portál, táraasztal, állványzat, ülőke, 4 db, rézmozsár. A patikát Pralich Péter 1623-ban alapította "Arany Sas" néven a szomszédos házban. Jelenlegi helyén 1724 óta működik. A portál a 20. század elején készült a pécsi Zsolnay gyárban: virágokkal, vázákkal díszített korinthoszi oszlopos lizénák között van a bejárat és a kirakat, az ajtótól jobbra csempékből kirakott pálmafa alatt a patika későbbi névadójaként egy oroszlán áll. A neorokokó stílusú officina 1878-ban készült. 1951.06.09 Népművelési Minisztérium 162-S5-1/1951.jul.9. Pdf Html
300192 BERENDEZÉS; BERENDEZÉSI TÁRGY; EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGY berendezés; könyvtár berendezés VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES, MŰEMLÉK TARTOZÉK tervező: Fellner Jakab (Fellenthali) (Nikolsburg, 1722 – Tata, 1780);készítő: Lotter Tamás (egri asztalosmester, 18. század) Az Egri Líceum könyvtár berendezése, 1778-1780 között tölgyfa faragott Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 3300 Eger, Eszterházy tér 1. 1. terem: falait a mennyezetig érő, faragott tölgyfa, tagolt, polcos állványok borítják. Fele magasságában ovális alakú nyílásokkal áttört karzat övezi az egész termet. Alatta és fölötte 12-12 kiszögelő szakaszt füzérekkel díszített ovális medaillonok díszítenek, egyházi és világi katolikus írók és tudósok körtefából faragott reliefes arcképeivel. Ezek között a bejárati ajtóval szemben Werbőczy Istvánné és Istvánffy Miklósné látható. 2. terem: Természetes színében hagyott tölgyfa beépített interieur. A falak mentés beépített könyvespolc. A polcok felső párkányán végigfutó karzat füzéres, medaillonos, faragott párkánydísszel. 1950.01.01 Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 5327/1950 Pdf Html